Fókuszban
Nekrológ
Egy művészi pálya tükre
Marton László (1943–2019)
Hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Marton László a Vígszínház volt igazgatója, főrendezője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt osztályvezető tanára. Egy rendező, színházvezető, színészpedagógus hosszú, gazdag pályája ért véget.
Múltidéző
Aki egészen egyedül van
Ibsen: A nép ellensége - Katona József Színház
A Katona József Színház indulása óta hangsúlyosan törekedett arra, hogy klasszikus drámák olyan kortárs értelmezéseit mutassa be, melyek a jelen társadalmi-emberi viszonyait ábrázolják. A színház műsorának ma is ez adja az egyik rétegét, s ezt a hagyományt leginkább Zsámbéki Gábor rendezései képviselik. Ebbe a sorba illeszkedik legutóbbi munkája, az Ibsen művéből készült A nép ellensége is.
Múltidéző
A bosszú változatai
Az Elektra "színháztörténete"
Az Atreidák története az egyik legtöbbet feldogozott mitológiai téma a görög drámairodalomban, ugyanakkor az antik témák közül is ez kerül legtöbbször színpadra a magyar színházakban. Két hete a Szabadkai Népszínházban mutatták be az Oreszteiá-t, most Budaörsön kerül színre az Elektra, amely több (nemcsak antik) szerző drámája alapján készült. Ebből az alkalomból tekintjük át az Ellektra "színháztörténetét".
Archívum/2018
Reménytelen rendetlenségben
Woyzeck – Nemzeti Színház, Sztalker Alkotócsoport
A fiatal alkotók Woyzeck-feldolgozásainak sorozatába illeszkedik Ifj. Vidnyánszky Attila rendező és Vecsei H. Miklós dramaturg előadása is. Míg azonban Szabó Mátyás Péter (MU Színházban látható) előadása és Hegymegi Máté (Szkénénben bemutatott) rendezése alapvetően Büchner szövegéből indul ki, addig a Sztalker Alkotócsoport Nemzeti Színházban játszott előadása rendkívül szabadon kezelik az alapanyagot, valójában inkább csak variációt mutat be a Woyzeck témájára.
Archívum/2018
„Miért van az ember?"
Büchner: Woyzeck - Stúdió "K" (1977)
1977. december 10-én szombaton mutatta be a Lőrinc pap téri pincehelyiségben a Stúdió „K" a Woyzecket. Az előadás nemcsak az együttes életében, hanem a hazai Büchner- (és Woyzeck-)játszás történetében is fontos fordulópont. Sőt a magyar színházművészet egészében is kiemelkedő esemény.
Archívum/2018
Az igazi bűnökkel szemben
Büchner és a Woyzeck Magyarországon
Büchner is, a Woyzeck is jószerével ismeretlen volt a magyar színpadokon (sőt a szellemi életben is) azelőtt, hogy a Stúdió „K" 1977-ben előadást készített a német drámaíró töredék(ek)ben maradt utolsó drámájából.
Archívum/2018
Egy tiszta ember bukása
Ibsen: Rosmersholm – Rózsavölgyi Szalon
Hét évvel a Nóra után, 1886-ban írta Ibsen a Rosmersholmot, közvetlenül A nép ellensége (1882) és A vadkacsa (1884) után, négy évvel a Hedda Gabler (1890) előtt. A Rosmersholm egy társadalmi drámát egyesít egy lélektani történettel, egy magányos udvarház eseményeiben mutatja meg a kisvárosi viszonyok (sőt az egész társadalom) válságát, de ennek elsősorban az emberi összetevőit emeli ki. A darab legutóbbi magyarországi bemutatója a Rózsavölgyi Szalonban volt, Fesztbaum Bála rendezésében és főszereplésével.
Archívum/2018
Titkok helyett
Henrik Ibsen: Rosmersholm – Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az utóbbi évek egyik legsikeresebb és legvitatottabb Ibsen-előadását Kolozsvárott mutatták be. A Rosmersholmnak már a bemutatója is botrányt kavart, ugyanis az ügyelő kihívta a rendőröket, amikor a szünetben Andriy Zholdak, a Németországban élő ukrán rendező verbálisan és fizikailag is bántalmazta a főszereplőnőt, mondván hogy nem játszik elég intenzíven. (Már maga a próbafolyamat is viharos volt, 17 színész kezdte a rendezővel a munkát, de végül csak hatan maradtak az előadásban.)
Archívum/2018
A mai Ibsen (és északi társai)
Beszélgetés Kúnos Lászlóval
Kúnos László neve szorosan összefonódik az utóbbi három évtizedben hazánkban zajló Ibsen-reneszánsszal, hiszen az ő mai köznyelven megszólaló, jól mondható fordításai nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a norvég klasszikus jelenkori érvénnyel szólalhasson meg a mai magyar színpadokon. Kúnos Lászlóval Sándor L. István beszélget.
