Összmunka
Beszélgetés Bozó Andreával
Bozó Andrea 2002-től az egri társulat színésze. A nyolc év alatt sok fontos szerepet játszott el. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Prolik című előadásban Szederváry Kamilla szerepében. Legújabb főszerepeként Margaritát játssza a Mester és Margaritában.
Nem egymással harcoltunk
– Nagyon meglepődtél, amikor megkaptad a Prolik egyik főszerepét? Mert én nem gondoltam volna, hogy rád kell osztani Szederváry Kamillát.
– Nagyon örültem neki. Nem volt az az érzésem, hogy nekem valaki mást kellene ebben a darabban játszanom. Ugyan nálam idősebb nőről van szó, de én már többször játszottam ilyen karaktereket, és ezzel soha nem volt gondom…
– Például Eugéniát a Tangóban...
– Vagy a Galambokban Galambos Ancit, az egyik kedvencemet. Szeretek ilyen erős karaktert játszani, mint Szederváry Kamilla. Szóval én is ezt a szerepet választottam volna, ha rajtam áll.
– Küszködtél vele, vagy lubickoltál benne?
– Küzdöttem sokat. Tulajdonképpen nagyon nehéz volt a próbafolyamat is, mert az előző évad végén kezdtük el, amikor már mindenki nagyon-nagyon fáradt volt, és az a tudat se inspirált igazán bennünket, hogy majd csak a jövő évadban fogjuk bemutatni az előadást. Közben elmentünk a POSZT-ra, már nyár is volt… De mégiscsak el kellett juttatni az előadást egy majdnem kész állapotba, mert nyilvánvaló volt, hogy Máté Gábor nem fog ráérni az évad elején, legfeljebb csak egy-két szűk hétre.
– Mi okozta benned a küzdelmet a szereppel?
– Az, hogy először azt hittem, hogy minden jó, amit a figuráról gondolok, hogy minden igaz és hiteles, ami elsőre jön belőlem. De utána Gábor nagyon sokat gyötört a szerep minden pillanatával és mondatával. Nagyon aprólékosan, kritikusan és kegyetlenül bánt velem – legalábbis én így éreztem. Nagyon sokat követelt. De így van értelme egy munkának. Utólag nagyon hálás vagyok neki.
