Zenemű
Kander–Ebb–Fosse: Chicago – HOPPart társulat
Zsótér Sándor a Maya után ismét zenés darabot rendezett. Ezúttal nem személyes ambíciói vezették, hanem „megrendelésre” dolgozott: a HOPPart társulat kérte fel őt arra, hogy állítson velük színpadra egy világhírű musicalt.
A Chicago nem a zenés műfajok megszokott receptjeit követi. Alapját egy bírósági tudósítóból lett író 20-as években keletkezett darabja, a Brave Little Woman adja, amely valóságos bűneseteket dolgoz fel. Majd fél évszázaddal később született a drámából zenés mű: Bob Fosse éveken át hiába kérte a darab megzenésítési jogát, ezt csak a szerzőnő 1969-ben bekövetkezett halála után kapta meg. Fosse maga írta a szövegkönyvet is Fred Ebb társaságában, aki a dalszövegeket is szerezte. A zenét a szövegíró állandó alkotó társa, John Kender írta. Korábbi közös főművük, a Kabaré nyilvánvalóvá teszi, hogy a szerzőpáros a musicalt eleve nem könnyű műfajként kezeli, hanem a drámai teherbíró képességét is próbára teszi. Ez történik a Chicagóban is, még ha (nyilván Fossénak is köszönhetően) mindez egy varieté formájába van csomagolva.
Zsótér és a HOPPart közös előadása a Chicago drámai magját bontja ki. Olyan zenés színházat készítenek a darabból, melynek legeszményibb műveit a Brecht–Weil szerzőpáros írta. Ehhez egyrészt a Chicagóban is megvannak az alapok, másrészt az előadás is arra törekszik, hogy ezek megteremtődjenek. A Chicagónak is nagyon sok narratív részlete van, amikor a közös börtönben ülő asszonyok idézik fel bűneiket. Ezek a darab legizgalmasabb részleteiben mintegy drámai songokká alakulnak. Ezek a részletek az előadás legfontosabb elemei. Zsótér hasonlóképp kezeli a darab egyéb összetevőit is. Ehhez az elidegenítés különféle eszközeit használja fel.
