Belső terekben
Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant – Katona József Színház, Sufni
Székely Kriszta ötödéves vizsgarendezését már eleve a Katona József Színház számára készítette. A kiindulópontot Fassbinder darabja jelentette. A Sufniban látható Petra von Kantot ugyanaz a tematika és ugyanaz a munkamódszer határozza meg, mint a rendezőnő többi Katonában készült munkáját.
Székely Kriszta rendezői világában – legalábbis a Katonában eddig bemutatott előadásai alapján – a témaválasztás és az ezen keresztül történő problémafelvetés tűnik elsődlegesnek. Mindegyik előadásnak női főszereplője van, és mindegyik egyfajta szétesés történetét jeleníti meg. De a középpontba állított női személyiségen keresztül az emberi sors általánosabb problémái is felvetődnek. Így volt ez már első munkájában, a Szép napokban, és ez jellemzi a Petra von Kantot, de a későbbi Székely Kriszta-rendezéseket is
„A legtöbb dráma a férfiak problémái körül forog, engem pedig az izgat, hogy egy nő életét, problémáit járjam körül. Talán tudok olyat mondani, amit egy férfi nem él át, akkor sem, ha látja maga körül, vagy toleráns a környezetében történő dolgokkal kapcsolatban, de nem a saját bőrén tapasztalja ezeknek a nehézségeknek az örvényét" – nyilatkozta a rendezőnő a Petra von Kant kapcsán.
Székely Kriszta rendezései rendkívül markánsan, egyéni módon fogalmaznak. Mégsincs az az érzése a nézőnek, hogy elsősorban a megjelenítés, a stílus, a játékmód, a színházszerűség problémái foglalkoztatnák a rendezőt. Hogy ezek a szakmai szempontok is élesen vetődnek fel munkái kapcsán, inkább annak következménye, hogy Székely Kriszta határozottan akar beszélni a női sorskérdésekről. Ehhez rendkívül különböző alapanyagokat választ, de ezeket alkotótársaival hasonló alapelvek szerint formálja meg.
A német Rainer Werner Fassbinder (1946–1982) 1972-ben készítette el a Petra von Kant keserű könnyei című filmjét, amely egyike azon munkáinak, amelyek a 70-es évek elején nemzetközi figyelmet keltettek, s megteremtették a rendező hírnevét (A zöldségkereskedő, 1971; A félelem megeszi a lelket, 1973; A szabadság ököljoga, 1974).
[...]
Székely Kriszta rendezésében nemcsak a jelenetek folynak egymásba, hanem a jeleneteken belül is egymásra torlódik rengeteg minden. Ezt erősíti Szabó-Székely Ármin és Székely Kriszta szövegváltozata is. Például Fassbinder darabja (és még hangsúlyosabban a film) Petra von Kant ébredésével kezdődik, majd lineárisan halad az első jelenet, egymás után kerülnek szóba a különféle témák. Ezzel szemben a Sufni előadása egy éles (telefon)csöngéssel in medias res kezdődik, és párhuzamosan egyszerre több dolog is zajlik benne. Már serény munka közben látjuk Petra von Kantot (Pelsőczy Réka), a sikeres divattervezőt, aki legalábbb három dolgot csinál egyszerre (ami a darabban egymás után kerül sorra): a leadás előtt végső fázisban az asszisztensével, Marlenéval (Kiss Eszter) rendezi, javítja a terveit. Közben telefonon intézi az ügyeit (az anyjával és két üzletfelével beszél), és a barátnőjével Sidonie-val (Fullajtár Andrea) beszélget. Az első kettő alapvetően praktikus teendőket jelent, az utóbbi viszont a magánéletéről szól.
Petra most vált el a második férjétől, és Sidonie-t alapvetően az érdekli, hogy miért ment tönkre a kapcsolatuk. Erről intim dolgokat is elárul Petra, de amiatt, hogy az előadásban egyéb praktikus teendők közepette zajlik a beszélgetés, igencsak lecsökken az intimitás foka, sőt a vallomások súlya is. Pedig az emberi sorsot alapvetően meghatározó kijelentések is elhangoznak Petra szájából. De nincs ideje, hogy olyan súlyúnak tekintse őket, amilyen mértékben befolyásolták az életét. Mert most nem ez irányítja őt. Egy rendkívül elfoglalt és nagyon is agilis, a munkájába belefeledkezett és abban rendkívül sikeres vállalkozó benyomását kelti, akinél nem válik szét a munka és magánélet, így teljesen egymásba folynak az élet különféle szintjei.
Petrát a munkában elért sikerei teszik a magánéletben is győztessé. Valójában az derül ki, hogy a férjével azért ment tönkre a kapcsolata, mert kettejük közül az asszony lett sikeresebb. A férj ezt nem tudta elviselni, ezért legalább férfiként próbálta maga alá gyűrni Petrát, akit ez egyre jobban taszított, sőt a végén már fizikailag is undorodott a férjétől.
A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2017/3 számában.
Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.
Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft
