Fordulatok?

Kárpáti Péter: Szörprájzparti - HOPPart Társulat, Jászai Mari Színház, Sirály - Városi Színház: Visszatekintés 2009-re - február

2009 februárjában „egy titkos lakásban" mutatták be Kárpáti Péter új darabját. Az Ellenfény (és az Ellenfény online) majd egy éves adóssága, hogy nem számolt be az előadásról. Nem azért, mert nem tartjuk fontos, értékes produkciónak. Inkább azért nem, mert nem találtuk a formát és azt a kontextust, ahogyan valóban a darab és az előadás értékei szerint tudtunk volna vele foglalkozni.
Sándor L. István | 09. 12. 23.

Most majd' egy év múlva meglepődve látom, hogy milyen kevés írás jelent meg az előadásról. És főleg azt, hogy mennyire nem a lényegről szólnak a megjelent cikkek. Talán emiatt is érdemes összefoglalni azokat a „téziseket", amelyeket az elmúlt egy évben nem írt meg az Ellenfény. Hátha egy közeljövőben megszülető elemzés kiindulópontjai is lehetnek.

Azt a négy(!) cikket és a néhány blogbejegyzést elolvasva, amelyek az előadásról szólnak, az a legfőbb hiányérzetem, hogy magáról a darabról egyetlen szó sem esik. Pedig az egyik legfontosabb kortárs magyar drámaíró új művéről van szó, amely - Kárpáti Péter korábbi szövegeihez képest - meglepően új hangot üt meg. Pontosabban Kárpáti a Szörprájzpartival visszatér a pályája elején alkalmazott kortárs beszédmódhoz. Szereplői most nem stilizált nyelven beszélnek, hanem kortársainkként szólalnak meg. A darabban a mai mindennapok jelennek meg, és nem a mesék és mítoszok világa. Ez mindenképpen váratlan(?), és feltétlenül figyelemre méltó fordulat Kárpáti pályáján.

 

 

szorprajzparti-1

Kiss Diána Magdolna, Nagy Zsolt - Fotó: Sulyok László

 

Mint ahogy az is, hogy a darabjai mélyén mindvégig jelen lévő banalitás, amelyet a mitikus témák mindig sokértelművé színeztek, most a maga közvetlenségével jelenik meg a Szörprájzpartiban. A darab témája egy szerelmi háromszög egy férfi és két nő között, pontosabban az ebből a helyzetből kibontakozó „szakítás-iskola". A kapcsolatoknak ugyanis csak egyetlen fázisa jelenik meg a darabban: a végük, pontosabban a befejezhetetlenségük, mert a szakításra képtelen szereplők folytonosan ismétlődő szakításai kísérleteit látjuk, azaz ezek végtelenbe tartó variációit, amelyek már-már az abszurditásig fokozzák a nemek között zajló játszmákat.

Kárpáti darabjában épp az az érdekes, hogy miközben érződik rajta a személyes érintettség, a szöveg inkább mégis játéknak tűnik, elsősorban intellektuális játéknak. A darab színpadra állítása elsősorban ezt a játékosságot igyekezett kibontani.

És ez is fordulatot jelent Kárpáti Péter pályáján. Eddig ugyanis csak dramaturgként vett részt a színpadra állítás folyamatában, most pedig (a társulat tagjaival együtt) rendezőként is jegyzi az előadást. Kárpáti olyan drámaíró rendezőnek bizonyult, akinek eszébe sem jut a szöveg szentségét védelmeznie, épp ellenkezőleg: a színházi működés elsődlegességét tekintette kiindulópontnak. (Talán ezért ír több kritika rögtönzésszerű darabról, holott az előadást szervező improvizációk egyáltalán nem érintették magát a szöveget.)

 

 

szorprajzparti-2

Nagy Zsolt - Fotó: Sulyok László

 

Az előadás színészeinek magját adó HOPParttól nem idegen az az oldott, ötletekben gazdag játékosság, amely az előadást uralja. Talán csak az a kérdés, hogy a krétakörös Nagy Zsolt hogyan illeszkedik ebbe a világba. Ő kétségtelenül más színt képvisel, mint a szöveg önironikus szemléletmódja vagy a társulat önfeledt játékossága. Ő alapvetően indulati szinten dolgozik, és a Szörprájzparti főszerepében is ez a meghatározó. Valójában a közönséggel való egyre aktívabb kommunikálásban találja meg azt a játékosságot, amely a többiek alakítását meghatározza.

A legtöbb megjelent írás valójában nem az előadás témájával, tartalmával, inkább a formájával, pontosabban a körülményeivel foglalkozik. Mert a Szörprájzpartiban valóban a lakásszínházi forma a legfeltűnőbb. Ez az, ami a nézőt is másfajta aktivitásra készteti. Engem például egyáltalán nem zavar, hogy a szerepem kétféleképpen értelmeződik: az előadás első felében kukkolók vagyunk, akik kapcsolatok végpontjait szemlélik. A második felében viszont résztvevők leszünk, akiknek aktivizálni kellene magukat a szörprájzparti sikere érdekében. Az a felszabadult játékosság, amelybe az előadás torkollik, arról árulkodik, hogy egy igazi színházi ember készítette.

 

Folyt. köv.

 

 

Kárpáti Péter: Szörprájzparti

 

Produkciós vezető, dramaturg: Róbert Júlia

Tér, ruhák: Balázs Juli

Letépett kar: Kovács Dániel

Tánc: Krisztik Csaba

Verekedés: Kristóf Borcsi, Pálos Hanna

Munkatársak: Németh Fruzsina, Kárpáti István

Rendezte: a szerző és a társulat

Szereplők: Nagy Zsolt, Kiss Diána Magdolna, Szilágyi Katalin, Herczeg Tamás, Polgár Csaba / Bánki Gergely, Baksa Imre, Khaled-Abdo Szaida

 

További írások az interneten az előadásról:

Karsai György: Kérdezd a nyulat

Molnár Gál Péter: Szörprájzparti

Tompa Andrea: Mégis kinek a lakása

Turbuly Lilla: Szakítópróba

 

 

Blogbejegyzések:

Fehér Elephánt: Szörprájzparti

Kikötő online

ILovePécs

 

Beszélgetés Kárpáti Péterrel:

A nyúlon túl