Jegyzet

A 100. szám elé

Hamarosan megjelenik az Ellenfény 100. száma. Ebből az alkalomból indítunk sorozatot, melyben az eddigi 99 szám emlékezetes írásaiból válogatunk. Olyan cikkeket közlünk újra, melyek nemcsak az elmúlt 14 év tánc- és színháztörténetének fontos alkotóira, maradandó előadásaira, jellemző tendenciáira emlékeztetnek, hanem amelyek a jelen számára is tanulságosak.
Sándor L. István | 10. 06. 24.

Az Ellenfény legelső száma 1996 októberében jelent meg. A 68 oldalas összeállítás Miről szólhat a színház? címmel közöl bevezető beszélgetést  Tompa Gáborral, Szikora Jánossal, Juronics Tamással, Schilling Árpáddal és Parászka Miklóssal.

A lapszám első tematikus blokkja a Miről beszél a (poszt)modern? címet viseli. Itt többek között a Nagy József Társulatról (Habakuk kommentárok), a Jan Fabre Társulatról (Universal Copyright 1-9),  a La La La Human Stepsről („2”) írunk, valamint Jeles András Cselédek-rendezéséről (Radnóti Színház), Zsótér Sándor Esterházy-rendezéséről (Búcsúszimfónia – Vígszínház Házi Színpada) valamint Parti Nagy Lajos darabjairól.

A második tematikus blokk a Klasszikusok másképpen címet viseli. Itt többek között a Mozgó Ház előadást (Rómeó és Júlia), Novák Eszter (Vérnász) és Ruszt József rendezését (Othello) elemezzük, valamint interjút is közlünk Ruszt Józseffel.

A harmadik tematikus blokk az Archetipikus képek, modern rítusok címet viseli. Ebben írunk Min Tanaka produkciójáról, Bozsik Yvette előadásáról (Lakodalom – Közép-Európa Táncszínház), Somogyi István rendezéséről (Bálványosvár – Arvisura Színházi Társaság). Emellett átfogó beszélgetést közlünk Kovács Gerzson Péterrel és Goda Gáborral.

 

Ebből a lapszámból Tasnádi István Parti Nagy Lajossal készített interjúját emeljük ki.