Mi történik a héten

Csehov: Három nővér – Debreceni Csokonai Színház (2018. február 23.)

A magyar színházban különleges helyet foglal el Csehov. Darabjai közül mindmáig talán a Három nővér a legnépszerűbb, amelyből legendás előadások sora született a magyar színpadokon. (Ezeket idézi fel a Minden eltörölve? című kötet. ) Most Debrecenben kerül ismét műsorra a mű.

Az előadást a fiatal orosz rendező, Ilja Bocsarnikovsz állítja színpadra. A Harvard Egyetemen, illetve Cambridge-ben, Los Angelesben és Németországban is kurzusokat tartó rendező a tavalyi évadban már dolgozott Debrecenben, a Hogyan nevezzelek? című francia vígjátékot állította színpadra. E munkája alapján hívták meg ismét.

Sárközi-Nagy Ilona , Szakács Hajnalka, Varga Klári +++

„Ugyanolyan felelősségtudatot érzek Csehovval szemben, mint amilyet Nyemirovics-Dancsenko érezhetett, amikor a 20. század elején megrendezte Csehov Három nővérét" – nyilatkozta a rendező. „Annak ellenére, hogy akkor először került színpadra ez a darab, most pedig már ötezredszer, a mű iránti felelősség ugyanaz marad. Nem hiszem, hogy egyszerűbb lett volna először megrendezni, amikor még nem volt mihez viszonyítani." A darab kapcsán azt emelte ki, hogy „a legfontosabb talán, amit a színészeknek is folyamatosan hangsúlyoztam, két egymásnak ellentmondó, alapvetően paradox állítás. Egyrészt, hogy a földi életnek nincs semmilyen értelme, másrészt, hogy ezzel az értelmetlenséggel mindig szembe kell szállni, és hinni kell abban, hogy az életnek igenis lehet értelme. Így tehát a darab és az előadás legfontosabb motívuma számomra a hit. Hit abban, hogy a létünknek nemcsak biológiai, genetikai szintű értelme és üzenete van, hanem talán van valami transzcendens, isteni elrendelés benne. Szeretnék ebben hinni."

A Mását alakító Sárközi-Nagy Ilona a rendező munkájáról azt mondta, hogy bátran nyúl a szöveghez: variál, jeleneteket fűz össze, nem lineárisan halad. Szinte újra rendezi a szöveget. Valóban a saját Három nővérét csinálja meg, és a játékmódban is van egy nagyon erős, a megszokott Három nővér értelmezésektől eltérő expresszivitás. Itt nyoma sincs a hagyományos, melankolikus Csehov-intonációnak, itt minden belülről durran. Remélem működni fog ez az expresszivitás, mert azt érzem, hogy 2018-ban helye van egy ilyenfajta erős, szuggesztív színháznak. Kell, hogy az előadás szinte bezúduljon a nézők mellkasába."

Az előadást Kozma András fordításában és Marfa Gudkova díszleteiben és jelmezeiben játsszák. A főszereplők Varga Klári (Olga), Sárközi-Nagy Ilona (Mása), Szakács Hajnalka (Irina), Újhegyi Kinga (Natalja Ivanovna), Vranyecz Artúr (Andrej), Mészáros Tibor (Kuligin), Kiss Gergely Máté (Versinyin), Rózsa László (Tuzenbach), Mercs János (Szoljonij).

Brecht: Kurázsi mama és gyermekei – Csíki Játékszín (2018. február 23.)

Egy másik klasszikus dráma bemutatójára is sor kerül pénteken. Brecht darabja viszonylag gyakran kerül magyar színházak műsorára. Legutóbb két hete mutatta be a veszprémi társulat Börcsök Enikő főszereplésével, fel is hívtuk rá a figyelmet heti ajánlónkban.

Bertolt Brecht

A Csíki Játékszín e heti bemutatóját a magyar színpadokon gyakran dolgozó román rendező, Sorin Militaru jegyzi. A címszerepet Szabó Enikő játssza, további fontos szereplők Bokor Andrea (Kattrin), Pap Tibor (Eilif), Bende Sándor (Stüszi), Kosztándi Zsolt (Tábori pap), Veress Albert (A szakács), Zsigmond Éva Beáta (Yvette).

„Brechtnek csak ürügyként szolgál a XVII. század nagy vallásháborújának eseménysora, szimbolikus parabolájának középpontjában a második világháború áll, de állhatna bármely más háború is, hiszen a szerző magát az embert és az emberi viszonyok alakulását vizsgálja az értelmetlen küzdelemben, elítélve a háborút" – írja a színház ismertetője.

„Brecht szavaival: »a nagy üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. A háború, amely az üzlet más eszközökkel való folytatása, megöli az emberi erényeket, még azokban is, akik rendelkeznek velük, ezért kell a háború ellen harcolni.« A túlélés különböző formái mutatkoznak meg ebben a mesteri példázatban. A túlélést mint életvitelt vállaló Kurázsi mamával és a kocsiját húzó gyermekeivel minden megtörténik, ami megtörténhet a »szent célért« folyó harminc éves öldöklésben. De a háború soha nem ér véget, ellenkezőleg: a béke az, ami meg-megszakítja a világtörténelemben folytonosan jelen levő hadakozást. Az élettel együtt jár a halál, a halál elfogadásával lehet folytatni az életet."

Vaterland – Forte Társulat a Trafóban (2018. február 23–24.)

A közelmúlt kiemelkedő írója az osztrák Thomas Bernhard (1931–1989). Az ő művei alapján készült új előadását játssza pénteken és szombaton a Forte Társulat. Ezúttal nem valamely Bernhard-darab kerül színpadra, hanem Rácz Attila szövegmontázsa alapján készül a produkció. Ebben Az olasz férfi című elbeszélés mellett a Kioltás és a Megzavarodás című kötetének szövegei, illetve a Heldenplatz című dráma részletei is szerepelnek.

Thomas Bernhard

„Az olasz férfiből indultunk ki, ami tulajdonképpen forgatókönyv. Ha jól tudom, készült is belőle film, de Bernhard függetlenítette magát tőle" – mondta az előadást rendező Horváth Csaba. „Ebben a novellában a helyszín egy vidéki, tiroli táj. Itt van az a családi uradalom, ami magába rejti a benne élő család évszázados titkait, és különböző eseményeket elsősorban a II. világháborúból. A történet szerint az apa öngyilkos lesz, és kérése szerint fel van ravatalozva abban a házban, ahol a család egyébként vidám színházat szokott játszani. Az egész előadás arra épül, ahogy a fiú az apja ravatala felett áll és monologizál. A darab monológok sokasága, dialógus nincs benne – ezért is nehéz formailag. A monológokon keresztül ismerjük meg a tájat és a fiú negatív érzéseit a családja, de főleg az apja irányába. Komoly társadalomkritikát rejtenek a szövegek, de semmi tolakodó vagy agresszív gondolat nincs benne. Ez jellemző Bernhardra. Nála minden árnyalatokon keresztül értelmezhető."

„Hogyan nézünk szembe a múltunkkal, mi az, ami megbocsátható, mi az, ami megbocsáthatatlan? Hogyan viseli el egy generáció az elmúlt nemzedék bűneit, mit lehet megbocsátani és mit nem? Hogy szabadul meg tőle és hogyan hordja a hátán? Ilyen témájú írásokat válogattunk" – mondta az előadásról Horváth Csaba egy másik interjúban.

Az előadás szereplői Andrássy Máté, Barna Lilla, Fehér László, Földeáki Nóra, Horkay Barnabás, Kádas József, Molnár G. Nóra, Nagy Norbert, Pallag Márton, Widder Kristóf.

Ferdinand von Schirach: Terror –Jászai Mari Színház, Tatabánya (2018. február 23.)

Kortárs dráma bemutatóját tartják pénteken Tatabányán.

A német sztárügyvéd, Ferdinand von Schirach (1964) 45 éves korában kezdett el írni. Ügyvédi tapasztalatait feldolgozó könyvei azonnal a bestseller listákra kerültek, és világszerte többmillió példányban adták el őket. Két „esetgyűjteménye" (Bűnös? – 11 meglepő eset; Ártatlan? – Újabb meglepő bűnügyi esetek) és egy regénye (Collini nem beszél) magyarul is megjelent.

Ferdinand von Schirach

Első színpadi művét, a Terrort 2015 októberében egy időben mutatta be a Deutsches Theater Berlin és a Schauspiel Frankfurt. A darabot az azóta eltelt időben összesen 53 német, öt osztrák, négy svájci, négy cseh, egy-egy angol, dán, holland, szlovén és lengyel társulat tűzte műsorára, továbbá játszotta két török, három japán és egy-egy izraeli, kínai, ausztráliai, venezuelai és amerikai egyesült államokbeli színház is. További bemutatók várhatók Belgiumban, Svédországban, Görögországban és Tajwanon.

Magyarországon a Katona József Színház mutatta be a darabot 2016 októberében, és most a tatabányai színház is műsorára tűzi. „Lars Koch, német vadászpilóta az Önök ítéletére vár!" – olvassuk a tatabányai színház honlapján. A darab ugyanis egy bírósági tárgyalás keretei között dolgoz fel egy fiktív, de nagyon is valóságosnak tűnő eseményt: egy terrorista eltérítette a Lufthansa Berlin és München között közlekedő utasszállítóját, és egy zsúfolt stadion felé irányította, ahol épp 70 ezer ember nézte a német–angol válogatott mérkőzést. A német vadászpilóta – a kapott parancs ellenére – lelőtte az eltérített gépet (fedélzetén 164 utassal), mielőtt az a teli stadionba csapódhatott volna. Erről a tettéről kell végül a nézőknek ítéletet mondaniuk.

Az olvasópróbán Vidovszky György rendező és Crespo Rodrigo igazgató

Ugyanis az előadás közönsége az esküdtek szerepét kapja: feladatuk, hogy figyeljék a tárgyaláson elhangzottak, a vádlott és a tanúk vallomásait, a védő és a vádló kérdéseit és beszédeit, majd mérlegeljék az elhangzottakat, végül szavazzanak a vádlott elítéléséről vagy felmentéséről.
Egyébként van egy oldal, ahol összesítve (és színházakként, országokként külön is) követhető, hogy a nézők az eddigi előadásokon miként döntöttek Lars Koch bűnösségéről vagy ártatlanságáról.

A tatabányai előadást Vidovszky György rendezi, főszereplői Dévai Balázs (vádlott), Egri Márta (bírósági elnök), Kardos Róbert (védő), Bakonyi Csilla (ügyész), Király Attila, Danis Lídia (tanúk).