Mi történik a héten?

Showkeys 2018 – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata (2018. március 9-14.)

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata idén is megünnepli születésnapját, és ehhez kapcsolódóan miniévadot szervez, amelynek keretén belül a társulat újonnan bemutatott, valamint az utóbbi évek kulcselőadásait sorakoztatja fel.

A program egy új bemutatóval indul pénteken. Az orosz Ivan Viripajev (1974) Részegek című darabját mutatják be Radu Afrim rendezésében. Radu Afrim visszatérő vendége a Tompa Miklós Társulatnak. A Showkeys (hétfői) programján is szerepel A nyugalom című előadása, amelyet Bartis Attila regénye alapján készített még 2015-ben. A tavalyi évadban Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című (saját maga által írt) előadást rendezte, amely a POSZT 2017-es versenyprogramjában is szerepelt. Még műsron van az színházban Az ördög próbája című előadása is.

Részegek

A Részegek és Ivan Viripajev sem ismeretlen a magyar nézők számára. A darabot 2015 decemberében mutatta be a Katona József Színház Gothár Péter rendezésében, majd 2016 novemberében a Nemzeti Színházban is bemutatták Viktor Rizsakov rendezésében. (Az előadás szintén szerepelt a POSZT versenyprogramjában.) Rizsakovnak ez volt a második magyarországi Viripajev-rendezése, mert Illúziók című darabját 2012-ben megrendezte Debrecenben. (A darabot 2017-ben a székesfehérvári színház is bemutatta.)

Szép

A marosvásárhelyi Showkeys szombaton két előadással folytatódik. Egyrészt előadják a norvég Jon Fosse (1959) Szép című drámáját. A mű magyar nyelvű ősbemutatóját 2017 januárjában vitte színre Adi Iclenzan rendező, aki így beszélt a darabról: Fosse „szövegei nem hagyományos drámai szövegek: dráma előttinek és ellendrámának nevezném. Ez a fajta írásmód megengedi, hogy belépjek ezeknek az embereknek az életébe: hogy ne a drámai konfliktus foglalkoztasson – az, amit egyből látok a színpadon, hanem az, amit bennem, nézőben generál. A Szép története tulajdonképpen a fiatalság után érzett nosztalgia érzékeny megfogalmazása, az élethez való viszonyulás egyszerű és őszinte formája."

Hedda Gabler

Szombaton egy másik norvég darab is szerepel a marosvásárhelyi Showkeys programjában: Ibsen 1891-es klasszikusa, a Hedda Gabler, amely most Keresztes Attila rendezésében kerül színre. Az előadás bemutatója decemberben volt. A darab viszonylag gyakran kerül magyar színpadok műsorára. Legutóbb 2017 februárjában mutatták be Zsótér Sándor rendezésében, 2013-ban a Radnóti Színházban játszották (Valló Péter rendezésében). Előtte való évben Szegeden Keresztes Attila állította színpadra, úgyhogy az alkotónak nem a mostani az első Hedda Gabler-rendezése.

Nézd, ki van itt!

Vasárnap szintén két előadás szerepel a marosvásárhelyi miniévadon. Előbb az 56-os magyar menekült apa és német anya gyermekeként született Timur Vermes (1967) Nézd, ki van itt! című regényének színpadi változatát játsszák. A 2012-ben megjelent könyv arra az alapötletre épül, hogy Hitler 71 év után egy berlini telken felébred. „Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést" – írja a könyv magyar nyelvű kiadásának fülszövege. (A könyvet 28 nyelvre fordították le, és csak Németországban egymillió példány kelt el belőle. A sikerkönyvből készült filmet, melynek maga Vermes írta a forgatókönyvét, 2015-ben mutatták be a mozik.) A marosvásárhelyi színpadi változatot Theodor Cristian Popescu vitte színre, aki mögött több mint ötven – az ő meghatározása szerint „provokatív megfogalmazású" – rendezés áll, köztük több, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház két társulatával készített produkció.

Macbeth

A vasárnapi másik előadás klasszikus drámából készült. Shakespeare 1606-ban írt tragédiáját Keresztes Attila állította színpadra 2017-ben. A Macbeth viszonylag gyakran szerepel magyar színpadokon, például jelenleg is műsoron van a Csiszár Imre rendezte szolnoki előadás, ugyanakkor Pécsett a Shakespeare-dráma nyomán készített Verdi-operát játsszák.

Kedden egy másik klasszikus drámából készült Keresztes Attila-rendezés látható a miniévad programjában. Csehov Sirályát még 2015-ben mutattak be Marosvásárhelyen. Szerdán Sebestyén Aba Sütő András-rendezése, az Egy lócsiszár virágvasárnapja tekinthető meg a marosvásárhelyi miniévad keretében.

A Budapest Kortárstánc Főiskola műhelybemutatója a MU Színházban (2018. március 8–10.)

Másfajta műhely is bemutatkozik a héten egy többnapos programsorozat keretében.

Angelus Iván 1990-ben alapította az Új Előadóművészeti Alapítványt, és az első hivatásos táncszínházi előadóművészek képzését célul tűző Budapest Tánciskolát. 1998-től sikerült beilleszteni az iskolát az államilag támogatott alap- és középfokú iskolarendszerbe. A középfokú képzés Budapest Táncművészeti Szakközépiskola néven folyik. 2004-ben hosszas küzdelem után létrejött a felsőfokú képzést szolgáló Budapest Kortárstánc Főiskola. Az első tanév 2005 szeptemberében indult három szakon: kortárstánc művész, kortárstánc koreográfus, kortárstánc pedagógus. A bolognai rendszerre történt áttérés után 3+2 éves struktúrában, kortárstánc művész BA és kortárstánc pedagógus MA szakokon folyik a képzés. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a külföldi diákok aránya a főiskolán.

Az intézmény 1999-ben költözött jelenlegi otthonába, a 200 éves Goldberger textilgyár romjain kialakított Goli Tánchelyre, ahol eleinte 600, majd 1700 m2-en, jelenleg 1400 m2-en alakítottak ki táncstúdiókat, könyvtárat, tantermeket, zeneszobákat, színháztechnikai laboratóriumot, Alexander stúdiót, állapotfelmérő laboratóriumot, masszázs-szobát, infraszaunát, vendégszállásokat, klubot, irodákat, kiszolgáló helyiségeket.

A MU Színházban megrendezésre kerülő nyilvános háromnapos workshop célja, hogy betekintést nyújtson az iskola teljes működésébe.

A három nap részletes programja itt olvasható.

Biczók–Dányi–Furulyás–Vadas: Tatiana – Trafó (2018 . március 9–10. 20.00)

Négy (a Budapesti Kortárstánc Főiskolán végzett) alkotó-előadó közös darabját mutatja be pénteken a Hazai pálya című sorozatában a Trafó. Ugyanahhoz a generációhoz tartoznak, valamennyien a harmincas éveikben járnak, de még így négyen soha nem dolgoztak együtt.

Biczók Anna 1982-ben született, és 23 évesen nyert felvételt a Budapest Kortárstánc Főiskola első induló évfolyamára. Dolgozott Hód Adriennel, Szabó Rékával, Ladjánszki Mártával. Fülöp László koreográfus társulatának, a Timothy and the Things-nek rendszeres alkotótársa. Legutóbb a társulat Schrödingerre várva című előadásában volt látható a Trafóban. Márciusban látható még Hadi Júliával közös darabja, a Párbaj is Trafóban.

Dányi Viktória 1987-ben született. A Budapest Táncművészeti Szakközép- és Főiskolán, majd a London Contemporary Dance School-ban tanult. 2007-óta dolgozik előadóként és alkotóként. Részt vett többek közt a Tünet Együttes, Jérôme Bel, Vass Imre, Hiroaki Umeda, Mészáros Máté, Kálmán Eszter, Molnár Csaba, Gál Eszter, Pataky Klári, Gergye Krisztián, Hód Adrienn, Nagy Zoltán és Boross Martin munkáiban. Alkotóként közös együttműködésekben (BLOOM, DányiMolnárVadas, Dányi-Porteleki) szeret gondolkozni. Két munkája is (City, Nyúzzatok meg) Lábán Rudolf-díjat kapott.

Furulyás Dóra 1985-ben született, és szintén a Budapest Kortárstánc Főiskola 2005-ben indult évfolyamának volt növendéke. Tanulmányai befejezése után a Tünet Együttessel kezdett dolgozni, 2010 óta a társulat tagja. Dolgozott Eleonore Valère-rel, Hód Adrienn-nel, Nagy Józseffel, Ardai Petrával és a Timothy and the Things-zel.

Dányi Viktória és Furulyás Dóra legutóbb Szabó Réka darabjában, a Burokban szerepelt a Trafóban.

Vadas Zsófia Tamara 1984-ben született. 11 éven át néptáncolt amatőr ill. félprofi együttesekben. Érettségi után felvételt nyert a Budapest Táncművészeti Szakközépiskolába, amit 2007-ben elvégzett, majd koreográfiát és táncpedagógiát tanult a Budapest Kortárstánc Főiskolán. Táncosként a Tünet Együttes és a Hodworks korábbi előadásaiban volt látható. Jelenleg Molnár Csaba (Az ökör, Eclipse), Vass Imre (Egyet nekem, egyet neked, Taking place, DEEPER) és a STEREO AKT (Felülről az ibolyát, Promenád) előadásaiban látható mint táncos illetve társalkotó. Saját munkáira a kollektív alkotói szemlélet, az új mozgásformák kutatása, és a színházi tér újraértelmezése jellemző.

Shakespeare: A vihar – Szabadkai Népszínház (2018. március 9.)

Klasszikus dráma bemutatója lesz pénteken egy határon túli magyar színházban is. Shakespeare 1611-ben bemutatott utolsó önálló darabja gyakran szerepel magyar színpadokon. Legutóbb a 2012/13-as évadban volt több bemutatója is: az Örkény Színházban Bagossy László rendezte, Kecskeméten Bagó Bertalan állította színpadra, a beregszászi társulattal Szergej Maszlobojscsikov vitte színre Gyulán, ahol a Shakespeare fesztiválon Purcarete craiovai rendezése is látható volt. Most Hernyák György rendezi meg művet Szabadkán.

„A vihar az több értelemben véve is koktél. Merthogy A vihar már alapjáraton kicsit Shakespeare-összes" – írja az előadáshoz kapcsolódó ajánlóban az előadás dramaturgja, Lénárd Róbert. „Összegző cucc, a nagy tragédiák párlata, amely összeborul egy reneszánsz útirajz trópusi levegőegében a komédiák könnyedségével. Van idősödő-érett uralkodó, mint a Cymbeline-ben; van szerelmespár, mint a Romeo és Júliában; van tündér, mint a Szentivánéji álomban; van vadember (a fene tudja, kinek a rokona ‒ a sírásóé-e vagy Edmundé a Learből...), van egy halom árulás, amelyeknek nem árulom el az idézetjelölését, mert túl sok volna egy ekkora lehelletnyi íráshoz.

Ugyanakkor más miatt is koktél a mi Viharunk (turmix is lehetne, de jócskán van benne alkohol). Merthogy a Shakespeare által természetes módon, bár valószínűleg tudat alatt belepakolt Shakespeare összes mellett azért Hernyák György rendező (a továbbiakban: a Hernyák) és jómagam is beleshake-eltük pár más dráma szövegét. Van itt Richárd, a harmadik, van itt Kleopátra, van itt Troilus és Cressida, na meg pár sor arab költészet, egy kis Pascal, meg egy egészen pici Lénárd.

A színészek mondatait nem számolom, az változhat bemutatón innen és túl.

Szóval szigeti veszedelem sok kalanddal, kannibálok és vademberek, tündérek és szellemek ‒ és mégsem a Szentivánéji álom ez, mégsem habos-mosolygós mesedráma, hanem komoly politkrimi. Meg bosszúdráma is (a Hamletet majd' elfeledtem)."

Az előadásban Prosperót Vicei Natália, Mirandát Verebes Andrea, Arielt Pálfi Ervin, Calibant Döbrei Dénes játssza, a további szerepekben Szilágyi Nándor, Baráth Attila, Mezei Zoltán, Hajdú Tamás, Sziráczky Katalin, Ralbovszki Csaba, Kovács Nemes Andor látható.

Schiller: Don Carlos – Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza (2018. március 10.)

A magyar színházak műsorán szintén gyakran szerepel egy másik klasszikus dráma, amely most Nyíregyházán kerül színpadra. Schiller darabját legutóbb Bagó Bertalan rendezte meg 2013-ban Székesfehérvárott. Az előadás a 2011-es új színház-i előadás újragondolása volt. 2012-ban a Maladype társulatával Balázs Zoltán vitte színre. 2008-ban a Bárka Színházban Alföldi Róbert rendezte meg a Don Carlost, ez a bemutató a 2005-ös kecskeméti rendezésének újragondolása volt.

Most Nyíregyházán Szabó Máté rendezi az előadást. Az alkotó így nyilatkozott a készülő produkcióról: „Verbálisan nagyon „sűrű" az anyag, öt felvonásból áll, ezért Sediánszky Nóra dramaturggal úgy döntöttünk, hogy Perczel Enikőtől kérünk egy „nyers" fordítást. Ennek alapján lerövidítettük ezt a nagy terjedelmű szöveget, összevontunk szerepeket, s a nyelvezetét is közelítettük a maihoz. A jambikusságtól eltértünk, de úgy, hogy ez a gazdag és bonyolult nyelvi közeget nem teszi tönkre. A címszereplő Horváth Illés, a Pesti Magyar Színház tagja lesz, akivel már dolgoztam Szegeden a Mandragóra című előadásban. Ahogyan Schiller is korábbra helyezte a történetet, úgy gondoltuk, mi is megtehetjük: a napjainkhoz közelebbi időben, a XX. században játszódik majd a darab."

A további szerepekben Horváth László Attila, Kosik Anita, Pregitzer Fruzsina, Szabó Márta, Horváth Réka, Tóth Károly, Illyés Ákos, Szegezdi Róbert, Fellinger Domonkos, István István és Tóth Zolka látható.

Berlin, Alexanderplatz – Katona József Színház (2018. március 10.)

Alfred Döblin (1878–1957) 1929-ben írta a Berlin Alexanderplatz című regényét. A mű már 1934-ben megjelent magyarul, majd 1965-ben újból, amit több kiadás követett.

„A regény Alfred Döblin életművének legjelentősebb darabja, s az európai expresszionizmus korszakot meghatározó, kiemelkedő alkotása" – olvassuk a könyv fülszövegében. – „Szuggesztív erővel elevenedik meg benne Berlin, a huszadik századi modern nagyváros, s keleti városrész proletárnegyedei s a kisemberek – munkások, lumpenproletárok és lecsúszott tisztviselők – életének központja: a lármás, forgalmas Alexanderplatz.

Ludwig Kirchner: Alfred Döblin

Döblin mélységesen ismerte a szegények, elesettek és kitaszítottak városát és életét, a névtelen tömegeket, amelyeknek élete egybeforrott a város életével. Ismerte, szerette és szánta őket, akárcsak az ismeretlen tömegből kiemelt hősét, Franz Biberkopfot, a börtönviselt szállítómunkást, aki háromszor megpróbál új, tisztességes életet kezdeni, de mindannyiszor szembetalálja magát valami ellenséges, sötét hatalommal, amely kerítővé, gyilkossá teszi.

Döblin megkapó hitelességgel ábrázolja a társadalom szorításában vergődő, s végül minden becsületes szándékát feladó hősét, s az élet eleven színeivel mutatja be a berlini proletárok életének immár jelképpé vált központját, a berlini Alexanderplatzot."

Mészáros Béla az olvasópróbám

Rainer Werner Fassbinder 1980-ban 14 részes televíziós változatot készített a regényből, amit a 90-es években a magyar televízió is vetített. A Katona József Színház számára a mű színpadi adaptációját Mikó Csaba készítette el, amit Bíró Bence dramaturg és Kovács D. Dániel rendező gondolt tovább. Az előadásban Franz Biberkopf szerepét Mészáros Béla játssza, a további szerepekben Bezerédi Zoltán, Borbély Alexandra, Dankó István, Dér Zsolt, Elek Ferenc, Keresztes Tamás, Kocsis Gergely, Kovács Lehel, Mészáros Blanka, Pálmai Anna, Pálos Hanna, Pelsőczy Réka, Rujder Vivien, Szirtes Ági, Takátsy Péter, Tasnádi Bence, Vajdai Vilmos és Vizi Dávid látható.

A leadképen a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Macbeth című előadása.