A hét legfontosabb eseményei
1. rész – Két táncbemutató és három fesztivál
Gyöngyhalász – Badora Társulat (2018. március 20.)
Sűrű hónapok állhatnak Barta Dóra mögött. Az Erkel Színházban januárban bemutatott Porgy és Bess koreográfusi munkája után ő készítette el a Kecskeméten februárban bemutatott Kőműves Kelemen koreográfiáját is. Néhány napja volt a Kecskemét City Balett Rómeó és Júlia című táncelőadásának bemutatója, amelynek a koreográfus-rendezője Barta Dóra volt.
A Gyöngyhalász című táncelőadás esetében azonban nemcsak a koreográfusi, rendezői munkát végezte, hanem ő tervezte a teret, a látványt és a jelmezeket is. A Müpában látható keddi budapesti bemutatót a Badora Társulat táncosai adják elő: Horváth Zita, Szőllősi Krisztina, Jurák Bettina, Varga Lotti, Halász Gábor, Feledi János, Földesi Milán, Szóka Roland.
Az előadás egy Rónay György idézetet választott mottóul: „Nem ismerem a tengert. Soha nem fogtam puha, sós kezét. Csak az álom moraját ismerem. Ragyog a hold, és hömpölyög az ár. Csak ezt a tág belégzést ismerem, ahogy a mélyben készülődik, a tüdő tágulását, a sejtek és a véredények tágulását, ahogy a nyugalom föltornyosul, a mozdulatlanság megindul – nem ismerem a tengert, csak ezt az áradást, ahogy a szikkadt homokot elönti, ahogy hab habra csap, tajték tajtékra fodrozódik, hullám hullámra hull – csak ezt, jégmadarak ringását, sirályok zuhanását, vajúdó vemhek tornyosodó feszülését – nem ismerem a tengert, csak az álom moraját ismerem, ahogy az ár tetőfokán kicsap a tenger, az apályt ismerem, a hanyatló hullámokat, hátráló fodrok csillámos taréját, szikkadó fövényen rákok rémült rángásait, tengeri pókok színeváltozását az ollós iszonyatban, haldokló moszatok gyűrűjében kocsányszemű hüllők agóniáját, s a pánik mocsarának közepén a fodros kagyló rózsaszín csodáját, akár egy asztal bársonyán, akár egy bársonyos tenyéren, és benne zúg a tenger."
SZÍN-TÁR (2018. március 20–24.)
Kilencedik alkalommal rendezi meg a kecskeméti Katona József Színház a Színművészeti Egyetemek Találkozóját. A keddtől szombatig tartó fesztiválon a budapesti, kaposvári, marosvásárhelyi, kolozsvári és újvidéki színművészeti főiskolások mutatják be vizsgaelőadásaikat.
A fesztivál kedden a kaposvári főiskolások osztályterem-színházi előadásával, a Bánk-misszióval indul. „Vidnyánszky Attila miután megrendezte a Nemzeti Színházban a Bánk bánt, a fiatal harmadéves egyetemistákkal tervbe vette a Bánk bán missziót, ami egy tantermi előadás, elsősorban fiataloknak. Célja, hogy Katona József Bánk bánjára felfigyeljenek a diákok."
Vadkacsa
Ugyancsak kedden látható a fesztiválon a budapesti színművészeti egyetem Vadkacsa című előadása. Ibsen darabját Zsótér Sándor és Börcsök Enikő osztályának diákjaival Fodor Tamás rendezte meg. Szerdán az Újvidéki Művészeti Egyetem negyedéves diákjainak vizsgaelőadása látható. Beckett klasszikusát, a Godot-ra várvát László Sándor rendezte.
Csütörtökon két Shakespeare-előadás szerepel a programban. Mindkettőt a kolozsvári színművészeti főiskola hallgatói adják elő, és mindkettőt Keresztes Attila rendezte. Előbb az Ahogy tetsziket játsszák, majd a Rómeó és Júliát.
Augusztus (próba)
Pénteken a marosvásárhelyi főiskolások mutatkoznak be. Augusztus című nonverbális előadásuk Bruno Schulz elbeszélései nyomán készült, a rendező Balázs Zoltán.
A szombati zárónapon a másodéves kaposvári főiskolások, a Cseke-osztály tagjai mutatkoznak be. Vizsgaelőadásukat Réczei Tamás rendezte. A Mengele törpéi című produkció Jehuda Koren-Eliat Negev Lélekben óriások voltunk című kötete alapján készült, amely az Ovics család különleges és kivételes deportálásának történetét mondja el. A hét törpenövésű ember dr. Mengele látókörébe és szeretetébe került Auschwitzban. „Új szemszögű történet a haláltáborból, szinte mese."
MOST FESZT (2018. március 21–25.)
Szintén szerdán kezdődik Tatabányán a monodráma és stúdiószínházi fesztivál, amelyet immár negyedik alkalommal rendez meg a Jászai Mari Színház. Az idei fesztiválon vidéki, határon túli és független műhelyek munkái közül négy monodráma és öt stúdiószínházi produkció szerepel.
A név: Carmen
A fesztivál szerdán a nyíregyházi színház A név: Carmen című produkciójával indul. Prosper Mérimée kisregénye alapján a szövegkönyvet az előadás rendezője, Sediánszky Nóra írta. A darab „elsősorban az emberi lélek mélyén rejlő, elemi erejű szenvedélyekre, sokszor önmagunk elől is titkolt, legbenső vágyainkra, félelmeinkre, sóvárgásainkra, egymás felé vagy egymás mellett elvezető útjainkra helyezi a hangsúlyt." Az előadást Kosik Anita, Nagyidai Gergő, Szegezdi Róbert, Széles Zita, Horváth Réka és Munkácsi Anita játssza.
Csütörtökön két produkció látható. Előbb Pál András adja elő Kezdhetek folytatódni című Petri-estjét. (A rendező Valcz Péter, közreműködik Rozs Tamás csellista.) Majd a Szabadkai Népszínház magyar társulatának produkciója látható. A Csak egy szóval mondd című előadás Elvira Lindo azonos című regénye nyomán készült, az adaptációt Gyarmati Kata készítette, a rendező Edvin Liverić. „A darab két, a harmincas évei elején járó, a társadalom perifériájára szorult nő arcképe, akik gyerekkoruk óta ismerik egymást, és bizonyos értelemben tanúi egymás életének. Találkozásaikat, az együtt töltött éveket, a velük történt leginkább tragikomikusnak mondható eseményeket, különös kapcsolatukat, vitáikat, összetartásukat, mindkettőjük illúzióit és csalódásait ismerjük meg az előadáson keresztül." A két nőt G. Erdélyi Hermina és Körmöczi Petronella játssza, az összes férfiszerepben pedig Ralbovszki Csaba jelenik meg.
Csak egy szóval mondd
Pénteken is két előadás látható. Előbb az Orlai Produkciós Iroda és a Füge Produkció közös előadása látható. Az Edouard Louis Leszámolás Eddyvel című regénye alapján készült előadást Rába Roland rendezte, és Nagy Dániel Viktor játssza. Majd Háy János darabja, A halottember látható. Az Ördögkatlan Produkció, a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház közös előadását Bérczes László rendezte, és Mészáros Sára, Mucsi Zoltán, Grisnik Petra, Kovács Krisztián, Molnár Gusztáv és Rozs Tamás játssza.
A szombati két előadás közül az első a budapesti színművészeti egyetem produkciója. A Túlóra című előadás egy kortárs svéd dráma, Lisa Langseth A karmester szeretője című műve alapján készült. Az előadást Vadász Krisztina rendezte, és Pálya Pompónia játssza. A szombati másik előadás a Csiki Játékszín produkciója. Martin McDonnagh A párnaember című darabját Csiki Zsolt rendezte, és többek között Kányádi Szilárd, Vass Csaba, Kozma Attila, Kosztándi Zsolt és Szabó Enikő játssza.
A párnaember
Vasárnap előbb a szolnoki színház produkciója látható. Jankovics Anna adja elő A legnagyobb tilos című előadását, amelyet kortárs gyerekversekből állított össze. A fesztivált a Miskolci Nemzeti Színház Elza avagy a világ vége című produkciója zárja. A Babits Mihály regénye nyomán készült előadást Fábián Péter és Benkó Bence írta és rendezte, és többek között Prohászka Fanni, Harsányi Attila, Szirbik Bernadette, Fandl Ferenc, Czakó Julianna játssza.
BÁBU fesztivál (2018. március 21-23.)
A Bábszínházi világnapon kezdődik a Budapest Bábszínház fesztiválja, amelyet kilencedik alkalommal rendeznek meg. A rendezvény a hivatásos és független bábszínházak izgalmas, új utakat kereső bábelőadásait mutatja be. 2015 óta tematikus szempontok alapján állítják össze a programot. Ezúttal a legfiatalabb bábos nemzedék, az egy-két éve pályára lépett alkotók és előadók munkái láthatók. A program a legszélesebb közönséget célozza meg, csecsemőszínházi előadás éppúgy látható, mint óvodásoknak, kisiskolásoknak vagy felnőtteknek készült produkciók.
A fesztivált a Kamrapocok című előadás nyitja, amely a miskolci Csodamalom Bábszínház és a DirAct Art koprodukciója. A darabot Fekete Ádám írta, Kovács Petra Eszter rendezte, és Fritz Attila adja elő. A hat éven felülieknek készült előadás „olyan fontos gyerekproblémákkal foglalkozik, mint a beilleszkedés nehézsége, a barátok iránti felelősség, valamint egy fontos hozzátartozó elvesztése, a gyász és annak feldolgozása. Mindez sok humorral, játékkal és dalokkal, a gyerekek nyelvén szólal meg."
16 éven felülieknek készült a szerda esti előadás, a H.A.N., amely „a tánc és a bábszínház nyelvén keresi a választ arra, hogy mit jelent férfinak lenni? Mit jelent nőnek lenni? És mi van a kettő között?". Az előadás alkotó-előadója Kovács Domokos, konzulense Fejes Kitty.
Háromemeleletes mesekönyv
Szintén hat éven felülieknek készült A háromemeletes mesekönyv. A zalaegerszegi Griff Bábszínház előadása Darvasi László könyve alapján készült, Somogyi Tamás rendezte, és Tóth Mátyás játssza.
A másik csütörtöki produkció felnőtteknek szól. A Bársonytafota című előadás Csokonai Lili (Esterházy Péter) Tizenhét hattyúk című regénye alapján készült. „Nagy Petra bemutatkozó monodrámájában a fiatalságról, ösztönökről, nőiségről beszél. Arra a kérdésre keresi a választ, mi marad, ha mindezt magunkba kell zárni."
Pulcinella és a varázskút
Pénteken a Vaskakas Bábszínház két produkciója látható. Az Izeg-mozog! csecsemőszínházi előadás. „Hangok, zajok, ízek, szagok, fények, színek, formák, felületek, tárgyak, gépek, élőlények" jelennek meg Markó-Valentyik Anna előadásában. Óvodásoknak szól a Pulcinella és a varázskút című produkció Kovács Domokos és Főglein Fruzsina előadásában, az utóbbi rendezésében. „Pulcinella az olasz vásári hős, Vitéz László talján rokona aludni szeret a legjobban. Meg enni szeret a legjobban. Meg énekelni szeret a legjobban. De a legeslegjobban azt szereti, ha kedvére táncolhat, amikor csak akar. És ha az Ördöggel vagy magával a Halállal találja szembe magát, akkor még őket is megtáncoltatja."
A fesztivál nyitányaként március 20-án Lássuk a nézőt! címmel szakmai napot tart a Budapest Bábszínház. A rendezvény a magyarországi bábszínházakban folyó színházi nevelési munka feltérképezését szolgálja, illetve alkalmat ad a szakemberek tapasztalatcseréjére is.
Három nővér – Budapest Táncszínház (2018. március 22.)
Csehov klasszikus drámájának non-verbális átdolgozását mutatja be csütörtökön a Várkert Bazárban a Budapest Táncszínház. Az együttes már korábban is feldolgozott klasszikus világirodalmi műveket, ilyen volt például a Száz év magány vagy a Kislányom, Anne Frank táncszínházi adaptációi.
Az együttes honlapja így ajánlja az előadást: „A három nővér, a magány, a megalkuvás, a reménytelenség, a kilátástalanság, a várakozás, a nihilből való kitörés, a jobb lét utáni sóvárgás témája, melyben a mozgalmas és az értelmes élet iránti enervált, meddő vágyakozás jelenik meg. A három nővér szereplői jellegzetes csehovi hősök; az élet elhibázott, az eszményeket, a célokat az életbe átültetni nem tudó, akarat és tartás nélküli, de gazdag belső világot felmutató emberek, akiket közös szellemiség tart össze. Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. A jelen pillanat rosszul megélése és a nosztalgikus vágyakozás egy idealizált gyermekkor iránt vezet ahhoz, hogy az elérhetetlen jövőt fürkészik a boldogságuk megtalálásáért.
Három nővér (próba)
Egy sors vagy három különböző életút? Egy karakter ábrándozása vagy a mindannyiunkból
kiszabadulni vágyó lélek menekülése a hétköznapok realitásából? Álmaink, reményeink, melyek tettek, tenni akarás hiányában vissza-visszatérő fásult gondolatokká korcsosulnak, ezzel megfosztva magunkat a jelenben rejlő boldogság felismerésének, megélésének lehetőségétől. Az önmagunk által teremtett gondolatok, melyek önsajnálattal vannak mélyen átitatva, kiábrándult közönybe süllyesztenek.
A »jobb élet« iránti kiolthatatlan vágyakozás motívuma olyan örök téma, mely időről időre újra megjelenik, ezzel emelve Csehov drámáját a kortalanok közé."
Az előadás zeneszerzője Kovács Benjamin, díszlet- és jelmeztervezője Klimo Péter, koreográfusa Sághy Alexandra.
A leadképen a Háromemeletes mesekönyv című előadás
