Mi történik a héten?

Schwajda György: A szent család – Pécsi Harmadik Színház (2018. december 12–13.)

A hét egyik fontos színházi bemutatója Pécsett látható: Vincze János rendezésében mutatja be a Pécsi Harmadik Színház A szent családot.
Schwajda György (1943–2010) a 70-es, 80-as évek fontos drámaírója volt. Olyan jelentős darabok és színházi sikerek fűződnek a nevéhez, mint a Csoda (1978), a Segítség (1978) vagy ennek egyfelvonásos változata, a Himnusz (1984). Utóbbiból Taub János rendezett nagyszerű előadást 1989-ben a Játékszínben Hernádi Judit és Eperjes Károly főszereplésével. (A következő évben a Csodát játszották sikerrel a József Attila Színházban Gáspár Sándor, Bánsági Ildikó és Törőcsik Mari főszereplésével.) Mindegyik a színházak visszatérő repertoárdarabja lett (akárcsak a Lúdas Matyiból és az Óz, a nagy varázslóból készített adaptációja.)

Vári Éva és Füsti Molnár Éva a Pécsi Harmadik Színház előadásában

A szent családnak nem volt ilyen szerencsés élete. Az eredetileg két felvonásos darabot először a Magyar Rádió mutatta be hangjátékként, rövidített változatban. Lényegében ezt a rövidített változatot mutatta be a Katona József Színház 1983 májusában Zsámbéki Gábor rendezésében Gobbi Hildával a főszerepben. (Ennek tévéváltozata is készült.) Ezen kívül még egy kőszínházi bemutatója volt a darabnak, 2012-ben Kaposvárott játszották Schwajda Gergő rendezésében, a főszerepet Lázár Kati játszotta. (Fontos volt a Káva Kulturális Műhely 2006-os változata, ők egy komplex színházi nevelési előadást készítettek belőle.)

Két nagy színésznőt említettünk, mert A szent család elsősorban a középpontban álló ellentmondásos személyiség miatt érdekes, és ez nagyszerű szereplehetőséget teremt az idősebb színésznők számára. A Katona bemutatója kapcsán így jellemezte a darabot (és a főszerepet) Nánay István: „Schwajda darabjának főhőse egy megrokkant öregasszony, aki munkás élete során négy gyereket nevelt fel, s most – miután kiiskolázta s szárnyra bocsátotta őket – egyedül maradt. Ez az öregasszony minden eszközt megragad annak érdekében, hogy magához kösse fiait és lányát, és még attól sem riad vissza, hogy a közértből lopjon, s így hívja fel magára a gyerekei figyelmét. De ez az anya nemcsak kiszolgáltatott és szerencsétlen teremtés, hanem egy szörnyeteg is, aki senkivel sem tud kijönni, aki pokollá teszi a környezete életét, pletykál és intrikál. Éhes a szeretetre, de szeretteiből kizsarolja a szeretetet. A darabban létrejön egy olyan egyensúlyi helyzet, amelyben a szemben állók nem különülnek el jókra és rosszakra..."

Vári Éva és László Csaba a Pécsi Harmadik Színház előadásában

A Pécsi Harmadik Színházban a jelen és a közelmúlt magyar drámairodalmának elkötelezett és avatott ismerője, Vincze János állítja színpadra az előadást. Nagyszerű előadást ígér az is, hogy a főszerepre Vári Évát kérte fel. A további szerepekben Németh János, Bánky Gábor, Tamás Éva, Götz Attila, Füsti Molnár Éva, Bacskó Tünde, László Csaba, Tatai Gergő látható.

Pass Andrea: Eltűnő ingerek – Trafó Kortárs Művészetek Háza (2018. december 14–15.)

Napjaink egyik legtermékenyebb drámaírója Pass Andrea (1979), aki eddig kivétel nélkül maga is állította színpadra a műveit. Pályáját ifjúsági előadásokkal kezdte, olyan fontos produkciók fűződnek a nevéhez, mint a Kő, papír, olló (2012), az Újvilág (2014) (amely elnyerte a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle fődíját). Bár továbbra is készít kamaszoknak szóló előadásokat, produkciói egyre többször szólítják meg a felnőtteket is. Bár a gyerekek világáról szól, de felnőtteknek készült a Bebújós (2017), amit a Jurányiban játszanak, és ilyen a Vígszínház Házi Színpadán nemrég bemutatott A vándorkutya is. Ugyan csak felnőtt nézőkre számít Pass Andrea legújabb munkája is, amelynek most a hétvégén lesz a bemutatója a Trafóban.

Hajdu Szabolcs, Pallag Márton

Hogy az írói és a rendezői szerep miként kapcsolódik össze és válik el egymástól, arról így beszélt Pass Andrea az Ellenfényben: „Írás közben is jönnek rendezői ötletek, sőt. Ezek a víziók természetesen hatással vannak a jelenetekre is. De amikor elindul a próbafolyamat, a színészek már rendezőként tekintenek rám, és én is nagyon kritikus vagyok a saját darabommal, ilyen értelemben tehát elválik a kettő egymástól.

Az Eltűnő ingerek a drámaíró-rendező eddigi legszemélyesebb darabja. Erről így beszélt egy interjúban:  „Ez az édesapám és az én történetem, ugyanakkor mindannyiunké, mert a halálról is szól, egy bizonyos betegségről, és arról, hogy ezt nem kell szégyellni. Kamasz voltam, amikor meghalt agydaganatban. Ez a legdokumentaristább darab a többi közül, miközben van egy nagyon erős költői síkja is, hiszen belelátunk Endre, a főszereplő fejébe. Persze nem teljesen úgy zajlottak a dolgok, mint ahogy azt megírtam. Igen, így is ez a darab szól leginkább az én életemről."

Hajdu Szabolcs

Az Eltűnő ingerek főszerepét Hajdu Szabolcs játssza, a további szerepekben Kárpáti Pál, Pallag Márton, Pető Kata, Petrik Andrea és Réti Adrienn látható.

A lélek legszebb éjszakája (Jászberényi Sándor írásai alapján) – Örkény István Színház (2018. december 14.)

Kortárs prózaíró, Jászberényi Sándor (1980) könyve alapján készült az Örkény Színház bemutatója. A szerzőt így mutatja be a színház honlapja: „Jászberényi Sándor író, haditudósító. Dolgozott Irakban, Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben, évekig élt Egyiptomban. Interjút készített többek között a palesztin Iszlám Dzsihád és a Muzulmán Testvériség tagjaival."

Ficza István és Nagy Zsolt az Örkény Színház előadásában

Jászberényi negyedik könyve, A lélek legszebb éjszakája 2016-ban jelent meg, és a következő évben Libri-díjat kapott. Maga a szerző így beszélt a kötetéről:  „Én pontosan tudom, milyen az, amikor az ember 100 órát ébren van. Az egész könyv arról szól, hogy van egy szabadesés-állapot, amikor minden lehetséges, és semmi nem szent. Megszűnik az ember éveken át kialakult személyisége, és a helyét álmok és víziók veszik át. A főhős, Maros Dániel – akit nem kell összekeverni velem – egy meglehetősen elfojtó típusú személyiség: nem megy bele semmilyen párbeszédbe a neki fájó problémákról. Azért, mert az emberek sosem figyelnek, borzasztóan felületesek, hipokriták: nem látja értelmét annak, hogy beszéljen arról, ami benne kavarog. Az érzelgősség és az érzékenység mostanában összekeveredik. Nagyon színpadias kijelentések hangzanak el, de valójában egy borzasztóan érzéketlen társadalomban élünk. Erről a helyzetről szól ez a könyv, amikor nincs kinek elmondani a bennünk kavargó dolgokat."

Az Örkény Színház előadásának szövegkönyvét Szabó-Székely Ármin írta, az előadást – amelyet Ficza István és Nagy Zsolt játszik – Polgár Csaba rendezte.

Szép Ernő: Patika – Örkény István Színház (2018. december 15.)

Az Örkény másik bemutatója a héten egy huszadik századi magyar klasszikus, Szép Ernő (1884–1953) darabja, a Patika alapján készült. A darab 1919-ben keletkezett, és 1920 februárjában mutatta be a Bárdos Artúr vezette Belvárosi Színház. (Az ősbemutató rendezője Bánóczi Dezső, főszereplője Gellért Lajos és Simonyi Mária volt. A darabot a jobboldali sajtó támadásai miatt ötven előadás után levették a műsorról, bár addig táblás házakkal ment.)

Sokáig nem került színre a Patika. A következő előadását csak 1972 novemberében mutatták be Kaposvárott Ascher Tamás rendezésében, Kiss István, Olsavszky Éva és Pogány Judit főszereplésével. „Furcsa darab ez a Patika – írta a kaposvári előadás kapcsán Nánay István. – Olyan háromfelvonásos színdarab, amely lazán összefüggő három egyfelvonásosból áll. Mindhárom felvonás más karakterű. Az első a magyar drámairodalom egyik remek abszurd rajza: a magyar kisvárosi, vidéki viszonyokról. A második egy groteszk szerelmi háromszög jelenet. A harmadik pedig egy népszínműelemekkel, álommotívummal megtűzdelt keserű monológ." Majd az első felvonást – és a darab expozícióját – így részletezi: „Az események – a színlap tanúsága szerint – Laposladányban játszódnak, békében. A Casino az intelligencia székhelye. Itt kaláberezik, iszik, mulat a jegyző, a patikus, a postamester, a tanító, a földbérlő Borgida úr, a mulatós intéző, Pap Ferke és az örökké biliárdozó Jóvér Jani. Itt rendeznék a bálokat is. S ide toppan be az új patikussegéd, Balogh Kálmán, akinek minden vágya, hogy barátot, társat, egy szép, megértő nőt találjon..."

Znamenák István és Kovács Zsolt a Patika próbáján az Örkény Színházban

A Patika következő előadása Győrben volt 1979-ben (rendező: Maár Gyula, Patikusné: Törőcsik Mari), majd két év múlva a Madách Színházban is színre került Ádám Ottó rendezésében. (Balogh Kálmán: Gyabronka József, Patikusné: Piros Ildikó) 1990-ben Nyíregyházán mutatták be (1990, rendező: Schlanger András, főszereplők: Ilyés Róbert, Pregitzer Fruzsina). 1995-ben az Új Színházban Novák Eszter rendezte (Balogh Kálmán: Magyar Attila, Patikusné: Takács Kati). 2002-ben színre került a Magyar Színházban (rendező: Csiszár Imre, főszereplők: Őze Áron, Moór Marianna), 2005-ben Pécsett mutatták be (rendező: Béres Attila, főszereplők: Köles Ferenc és Stubendek Katalin), ugyanabban az évben Debrecenben is játszották (rendező: Parászka Miklós, főszereplők Vranyecz Artúr és Majzik Edit). A következő évben bemutatott főiskolai vizsgaelőadást Babarczy László rendezte, és a főszerepeket Kádas József és Földeáki Nóra játszotta. Az eddigi utolsó bemutató Szolnokon volt 2014-ben (Csiszár Imre rendezésében és Molnár László és Radó Denise főszereplésével).

Novkov Máté, Jéger Zsombor, Felhőfi-Kiss László és Mohácsi János a Patika próbáján az Örkény Színházban

Most az Örkény Színházban Mohácsi János állítja színpadra a darabot, nyilván – ahogy a rendezéseiben megszoktuk – némileg átigazítva. Ez derül ki az előadás főszerepét játszó Novkov Mátéval készült interjúból is:  „Elolvastuk az olvasópróbán Szép Ernő drámáját, mert még nem volt kész az átirat, amivel dolgozni fogunk. A következő próbán kaptuk meg, kivéve a harmadik felvonást, az még mindig készül. Kezdésnek leültem otthon, és elkezdtem tanulni a szöveget, tudva, hogy nem feltétlen ez lesz a végleges. Felkészültnek, improvizatívnak kell lenni, akár a premier napján is lehet változtatás." „Hatalmas öröm volt számomra, hogy eljátszhatom Balogh Kálmánt. Ez egy hálás feladat, hiszen önmagamat játszhatom a színpadon. Magamból kell fogalmaznom, nem bújhatok egy különc karakter mögé, nincs menekvés. Rába Rolandtól tanultam, hogy ha minden körítés nélkül jól el tudod mondani a szöveget, az már fél siker. Ezt érzem ennél a darabnál is, így egyelőre ezen dolgozom" – tette hozzá.

Az Örkény Színház bemutatójának további szerepeiben Tenki Réka, Znamenák István, Epres Attila, Kovács Zsolt, Mertz Tibor, Kerekes Éva, Zsigmond Emőke, Felhőfi-Kiss László, Vajda Milán, Jéger Zsombor, Némedi Árpád, Baksa Imre, Dóra Béla, Máthé Zsolt és Patkós Márton látható.

Molnár Ferenc: Liliom – Vígszínház (2018. december 15.)

Szép Ernő kortársának, Molnár Ferencnek (1878–1952) a darabját mutatja a Vígszínház. Még Szép Ernő drámaművészetét igazán csak az utókor fedezte fel, Molnár Ferenc korának egyik legsikeresebb színpadi szerzője volt itthon és külföldön is.

A most bemutatásra kerülő Liliom a Vígszínház számára készült, de az 1909-es ősbemutatón megbukott a darab. A következő évben azonban már Kolozsvárott, 1912-ben pedig Bécsben is bemutatták, majd 1919-ben Csortos Gyula címszereplésével a Vígszínházban is sikert aratott. (Ezt a vígszínházi előadást is, akárcsak az ősbemutatót Jób Dániel rendezte.) 1921-ben a Broadway-n, 1926-ban Londonban is bemutatták a Liliomot. 1934-ben Fritz Lang filmváltozatot készített belőle, ez szolgált alapul az 1945-ben bemutatott Broadway-musicalnek, a Carouselnek.

Varsányi Irén és Csortos Gyula

1948-ban ismét műsorra tűzte a darabot a Vígszínház (rendező: Marton Endre, Liliom: Benkő Gyula, Juli: Tolnay Klári), aztán sokáig nem játszották. 1957-ben Miskolcon Szirtes Ádám alakította Liliomot, 1963-ban a Petőfi Színházban Agárdi Gábor, a partnere Juliként Domján Edit volt. 1968-ban Kecskeméten Latinovits Zoltán volt Liliom (Juli: Moór Marianna).

1972-ben ismét bemutatta a Vígszínház, a címszerepet Koncz Gábor játszotta, Julit a még főiskolás Kútvölgyi Erzsébet. 1982-ben Szolnokon Babarczy László rendezett fontos előadást a darabból, Liliomot vendégként Lukáts Andor alakította, Juli Fehér Anna volt. Babarczy a következő évadban Kaposvárott is megrendezte a darabot, ott Pogány Judit volt Lukáts Andor partnere. 1991-ben Derzsi János játszotta a címszerepet Miskolcon Árkosi Árpád rendezésében.

Eszenyi Enikő és Kaszás Attila

1993-ban ismét a Vígszínház tűzte műsorára a darabot, itt ismét Babarczy László volt a rendező, Liliomot Kaszás Attila, Julit Eszenyi Enikő játszotta. 1999-ben a még főiskolás Schilling Árpád választotta vizsgarendezésül a Liliomot, majd 2001-ben a Krétakör Színházzal is megrendezte a darabot (Liliom: Nagy Zsolt, Juli: Láng Annamária). 2006-ban a Bárka Színház mutatta be a darabot Telihay Péter rendezésében (Liliom: Széles László, Juli: Mezei Kinga). 2009-ben Kaposvárott Rusznyák Gábor volt a rendező (Liliom: Kocsis Pál, Juli: Téby Zita / Czene Zsófi). 2014-ben a Thália Színházban Béres Attila rendezését mutatták be (Liliom: Csányi Sándor, Juli: Schell Judit), ugyanabban az évben Szász János is megrendezte a darabot Kecskeméten. 2016-ban Szabó Máté készített előadást Miskolcon (Liliom: Simon Zoltán, Juli: Czakó Juli).

Szilágyi Csenge és Hajduk Károly

A Vígszínház mostani előadását ifj. Vidnyánszky Attila rendezi, Liliomot Hajduk Károly, Julit Szilágyi Csenge játssza. A további fontos szerepekben Waskovits Andrea, Orosz Ákos, Eszenyi Enikő és Seress Zoltán látható.

Henrik Ibsen: John Gabriel Borkman – Pesti Színház (2018. december 14.)

A Vígszínház másik bemutatója a héten a Pesti Színházban látható. „Budapesten 1896-ban a Vígszínház megnyitja kapuit. Ugyanebben az évben Norvégiában Henrik Ibsen megírja kíméletlen színdarabját, a John Gabriel Borkmant" – írja a színház ismertetője, amely az 1896-ban írt darab cselekményét így foglalja össze: „A korrupt, önző bankár számára a pénz a mindent mozgató természeti erő. Bukása után börtön, majd önkéntes bezártság vár rá. De mindvégig hisz benne, hogy kiköszörülheti a hírnevén esett csorbát. Ám lehet-e utólag elégtételt venni a tönkretett életekért? Talán van remény, hogy egy új generáció képes mindent helyre hozni."

Hegedűs D. Géza a Pesti Színház előadásában

A John Gabriel Borkman rendkívül gyorsan, a megírása után két évvel magyar színpadra került: a Nemzeti Színház mutatta be Jászai Mari fordításában. Az 1920-as években Kolozsvárott, majd ismét a Nemzetiben játszották (Hevesi Sándor rendezésében). De a háború után csak egyetlen magyar bemutatója volt, így az igencsak ritkán játszott Ibsen-művek közé tartozik. 1965-ben a Vígszínház mutatta be Horvai István rendezésében Páger Antallal a címszerepben.
Most a Pesti Színházban Valló Péter rendezi az előadást, a címszerepet Hegedűs D. Géza játssza, a további szerepekben Hegyi Barbara, Vecsei H. Miklós, Börcsök Enikő, Balázsovits Edit, Lukács Sándor, Márkus Luca és Tar Renáta látható.

A leadképen Hegedűs D. Géza a Pesti Színház előadásában