A hét egyik fontos színházi bemutatója Pécsett látható: Vincze János rendezésében mutatja be a Pécsi Harmadik Színház A szent családot.
Schwajda György (1943–2010) a 70-es, 80-as évek fontos drámaírója volt. Olyan jelentős darabok és színházi sikerek fűződnek a nevéhez, mint a Csoda (1978), a Segítség (1978) vagy ennek egyfelvonásos változata, a Himnusz (1984). Utóbbiból Taub János rendezett nagyszerű előadást 1989-ben a Játékszínben Hernádi Judit és Eperjes Károly főszereplésével. (A következő évben a Csodát játszották sikerrel a József Attila Színházban Gáspár Sándor, Bánsági Ildikó és Törőcsik Mari főszereplésével.) Mindegyik a színházak visszatérő repertoárdarabja lett (akárcsak a Lúdas Matyiból és az Óz, a nagy varázslóból készített adaptációja.)
Vári Éva és Füsti Molnár Éva a Pécsi Harmadik Színház előadásában
A szent családnak nem volt ilyen szerencsés élete. Az eredetileg két felvonásos darabot először a Magyar Rádió mutatta be hangjátékként, rövidített változatban. Lényegében ezt a rövidített változatot mutatta be a Katona József Színház 1983 májusában Zsámbéki Gábor rendezésében Gobbi Hildával a főszerepben. (Ennek tévéváltozata is készült.) Ezen kívül még egy kőszínházi bemutatója volt a darabnak, 2012-ben Kaposvárott játszották Schwajda Gergő rendezésében, a főszerepet Lázár Kati játszotta. (Fontos volt a Káva Kulturális Műhely 2006-os változata, ők egy komplex színházi nevelési előadást készítettek belőle.)
Két nagy színésznőt említettünk, mert A szent család elsősorban a középpontban álló ellentmondásos személyiség miatt érdekes, és ez nagyszerű szereplehetőséget teremt az idősebb színésznők számára. A Katona bemutatója kapcsán így jellemezte a darabot (és a főszerepet) Nánay István: „Schwajda darabjának főhőse egy megrokkant öregasszony, aki munkás élete során négy gyereket nevelt fel, s most – miután kiiskolázta s szárnyra bocsátotta őket – egyedül maradt. Ez az öregasszony minden eszközt megragad annak érdekében, hogy magához kösse fiait és lányát, és még attól sem riad vissza, hogy a közértből lopjon, s így hívja fel magára a gyerekei figyelmét. De ez az anya nemcsak kiszolgáltatott és szerencsétlen teremtés, hanem egy szörnyeteg is, aki senkivel sem tud kijönni, aki pokollá teszi a környezete életét, pletykál és intrikál. Éhes a szeretetre, de szeretteiből kizsarolja a szeretetet. A darabban létrejön egy olyan egyensúlyi helyzet, amelyben a szemben állók nem különülnek el jókra és rosszakra..."
Vári Éva és László Csaba a Pécsi Harmadik Színház előadásában
A Pécsi Harmadik Színházban a jelen és a közelmúlt magyar drámairodalmának elkötelezett és avatott ismerője, Vincze János állítja színpadra az előadást. Nagyszerű előadást ígér az is, hogy a főszerepre Vári Évát kérte fel. A további szerepekben Németh János, Bánky Gábor, Tamás Éva, Götz Attila, Füsti Molnár Éva, Bacskó Tünde, László Csaba, Tatai Gergő látható.
Napjaink egyik legtermékenyebb drámaírója Pass Andrea (1979), aki eddig kivétel nélkül maga is állította színpadra a műveit. Pályáját ifjúsági előadásokkal kezdte, olyan fontos produkciók fűződnek a nevéhez, mint a Kő, papír, olló (2012), az Újvilág (2014) (amely elnyerte a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle fődíját). Bár továbbra is készít kamaszoknak szóló előadásokat, produkciói egyre többször szólítják meg a felnőtteket is. Bár a gyerekek világáról szól, de felnőtteknek készült a Bebújós (2017), amit a Jurányiban játszanak, és ilyen a Vígszínház Házi Színpadán nemrég bemutatott A vándorkutya is. Ugyan csak felnőtt nézőkre számít Pass Andrea legújabb munkája is, amelynek most a hétvégén lesz a bemutatója a Trafóban.
Hajdu Szabolcs, Pallag Márton
Hogy az írói és a rendezői szerep miként kapcsolódik össze és válik el egymástól, arról így beszélt Pass Andrea az Ellenfényben: „Írás közben is jönnek rendezői ötletek, sőt. Ezek a víziók természetesen hatással vannak a jelenetekre is. De amikor elindul a próbafolyamat, a színészek már rendezőként tekintenek rám, és én is nagyon kritikus vagyok a saját darabommal, ilyen értelemben tehát elválik a kettő egymástól.
Az Eltűnő ingerek a drámaíró-rendező eddigi legszemélyesebb darabja. Erről így beszélt egy interjúban: „Ez az édesapám és az én történetem, ugyanakkor mindannyiunké, mert a halálról is szól, egy bizonyos betegségről, és arról, hogy ezt nem kell szégyellni. Kamasz voltam, amikor meghalt agydaganatban. Ez a legdokumentaristább darab a többi közül, miközben van egy nagyon erős költői síkja is, hiszen belelátunk Endre, a főszereplő fejébe. Persze nem teljesen úgy zajlottak a dolgok, mint ahogy azt megírtam. Igen, így is ez a darab szól leginkább az én életemről."
Hajdu Szabolcs
Az Eltűnő ingerek főszerepét Hajdu Szabolcs játssza, a további szerepekben Kárpáti Pál, Pallag Márton, Pető Kata, Petrik Andrea és Réti Adrienn látható.
Kortárs prózaíró, Jászberényi Sándor (1980) könyve alapján készült az Örkény Színház bemutatója. A szerzőt így mutatja be a színház honlapja: „Jászberényi Sándor író, haditudósító. Dolgozott Irakban, Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben, évekig élt Egyiptomban. Interjút készített többek között a palesztin Iszlám Dzsihád és a Muzulmán Testvériség tagjaival."
Ficza István és Nagy Zsolt az Örkény Színház előadásában
Jászberényi negyedik könyve, A lélek legszebb éjszakája 2016-ban jelent meg, és a következő évben Libri-díjat kapott. Maga a szerző így beszélt a kötetéről: „Én pontosan tudom, milyen az, amikor az ember 100 órát ébren van. Az egész könyv arról szól, hogy van egy szabadesés-állapot, amikor minden lehetséges, és semmi nem szent. Megszűnik az ember éveken át kialakult személyisége, és a helyét álmok és víziók veszik át. A főhős, Maros Dániel – akit nem kell összekeverni velem – egy meglehetősen elfojtó típusú személyiség: nem megy bele semmilyen párbeszédbe a neki fájó problémákról. Azért, mert az emberek sosem figyelnek, borzasztóan felületesek, hipokriták: nem látja értelmét annak, hogy beszéljen arról, ami benne kavarog. Az érzelgősség és az érzékenység mostanában összekeveredik. Nagyon színpadias kijelentések hangzanak el, de valójában egy borzasztóan érzéketlen társadalomban élünk. Erről a helyzetről szól ez a könyv, amikor nincs kinek elmondani a bennünk kavargó dolgokat."
Az Örkény Színház előadásának szövegkönyvét Szabó-Székely Ármin írta, az előadást – amelyet Ficza István és Nagy Zsolt játszik – Polgár Csaba rendezte.
Az Örkény másik bemutatója a héten egy huszadik századi magyar klasszikus, Szép Ernő (1884–1953) darabja, a Patika alapján készült. A darab 1919-ben keletkezett, és 1920 februárjában mutatta be a Bárdos Artúr vezette Belvárosi Színház. (Az ősbemutató rendezője Bánóczi Dezső, főszereplője Gellért Lajos és Simonyi Mária volt. A darabot a jobboldali sajtó támadásai miatt ötven előadás után levették a műsorról, bár addig táblás házakkal ment.)
Sokáig nem került színre a Patika. A következő előadását csak 1972 novemberében mutatták be Kaposvárott Ascher Tamás rendezésében, Kiss István, Olsavszky Éva és Pogány Judit főszereplésével. „Furcsa darab ez a Patika – írta a kaposvári előadás kapcsán Nánay István. – Olyan háromfelvonásos színdarab, amely lazán összefüggő három egyfelvonásosból áll. Mindhárom felvonás más karakterű. Az első a magyar drámairodalom egyik remek abszurd rajza: a magyar kisvárosi, vidéki viszonyokról. A második egy groteszk szerelmi háromszög jelenet. A harmadik pedig egy népszínműelemekkel, álommotívummal megtűzdelt keserű monológ." Majd az első felvonást – és a darab expozícióját – így részletezi: „Az események – a színlap tanúsága szerint – Laposladányban játszódnak, békében. A Casino az intelligencia székhelye. Itt kaláberezik, iszik, mulat a jegyző, a patikus, a postamester, a tanító, a földbérlő Borgida úr, a mulatós intéző, Pap Ferke és az örökké biliárdozó Jóvér Jani. Itt rendeznék a bálokat is. S ide toppan be az új patikussegéd, Balogh Kálmán, akinek minden vágya, hogy barátot, társat, egy szép, megértő nőt találjon..."
Znamenák István és Kovács Zsolt a Patika próbáján az Örkény Színházban
A Patika következő előadása Győrben volt 1979-ben (rendező: Maár Gyula, Patikusné: Törőcsik Mari), majd két év múlva a Madách Színházban is színre került Ádám Ottó rendezésében. (Balogh Kálmán: Gyabronka József, Patikusné: Piros Ildikó) 1990-ben Nyíregyházán mutatták be (1990, rendező: Schlanger András, főszereplők: Ilyés Róbert, Pregitzer Fruzsina). 1995-ben az Új Színházban Novák Eszter rendezte (Balogh Kálmán: Magyar Attila, Patikusné: Takács Kati). 2002-ben színre került a Magyar Színházban (rendező: Csiszár Imre, főszereplők: Őze Áron, Moór Marianna), 2005-ben Pécsett mutatták be (rendező: Béres Attila, főszereplők: Köles Ferenc és Stubendek Katalin), ugyanabban az évben Debrecenben is játszották (rendező: Parászka Miklós, főszereplők Vranyecz Artúr és Majzik Edit). A következő évben bemutatott főiskolai vizsgaelőadást Babarczy László rendezte, és a főszerepeket Kádas József és Földeáki Nóra játszotta. Az eddigi utolsó bemutató Szolnokon volt 2014-ben (Csiszár Imre rendezésében és Molnár László és Radó Denise főszereplésével).
Novkov Máté, Jéger Zsombor, Felhőfi-Kiss László és Mohácsi János a Patika próbáján az Örkény Színházban
Most az Örkény Színházban Mohácsi János állítja színpadra a darabot, nyilván – ahogy a rendezéseiben megszoktuk – némileg átigazítva. Ez derül ki az előadás főszerepét játszó Novkov Mátéval készült interjúból is: „Elolvastuk az olvasópróbán Szép Ernő drámáját, mert még nem volt kész az átirat, amivel dolgozni fogunk. A következő próbán kaptuk meg, kivéve a harmadik felvonást, az még mindig készül. Kezdésnek leültem otthon, és elkezdtem tanulni a szöveget, tudva, hogy nem feltétlen ez lesz a végleges. Felkészültnek, improvizatívnak kell lenni, akár a premier napján is lehet változtatás." „Hatalmas öröm volt számomra, hogy eljátszhatom Balogh Kálmánt. Ez egy hálás feladat, hiszen önmagamat játszhatom a színpadon. Magamból kell fogalmaznom, nem bújhatok egy különc karakter mögé, nincs menekvés. Rába Rolandtól tanultam, hogy ha minden körítés nélkül jól el tudod mondani a szöveget, az már fél siker. Ezt érzem ennél a darabnál is, így egyelőre ezen dolgozom" – tette hozzá.
Az Örkény Színház bemutatójának további szerepeiben Tenki Réka, Znamenák István, Epres Attila, Kovács Zsolt, Mertz Tibor, Kerekes Éva, Zsigmond Emőke, Felhőfi-Kiss László, Vajda Milán, Jéger Zsombor, Némedi Árpád, Baksa Imre, Dóra Béla, Máthé Zsolt és Patkós Márton látható.
Szép Ernő kortársának, Molnár Ferencnek (1878–1952) a darabját mutatja a Vígszínház. Még Szép Ernő drámaművészetét igazán csak az utókor fedezte fel, Molnár Ferenc korának egyik legsikeresebb színpadi szerzője volt itthon és külföldön is.
A most bemutatásra kerülő Liliom a Vígszínház számára készült, de az 1909-es ősbemutatón megbukott a darab. A következő évben azonban már Kolozsvárott, 1912-ben pedig Bécsben is bemutatták, majd 1919-ben Csortos Gyula címszereplésével a Vígszínházban is sikert aratott. (Ezt a vígszínházi előadást is, akárcsak az ősbemutatót Jób Dániel rendezte.) 1921-ben a Broadway-n, 1926-ban Londonban is bemutatták a Liliomot. 1934-ben Fritz Lang filmváltozatot készített belőle, ez szolgált alapul az 1945-ben bemutatott Broadway-musicalnek, a Carouselnek.
Varsányi Irén és Csortos Gyula
1948-ban ismét műsorra tűzte a darabot a Vígszínház (rendező: Marton Endre, Liliom: Benkő Gyula, Juli: Tolnay Klári), aztán sokáig nem játszották. 1957-ben Miskolcon Szirtes Ádám alakította Liliomot, 1963-ban a Petőfi Színházban Agárdi Gábor, a partnere Juliként Domján Edit volt. 1968-ban Kecskeméten Latinovits Zoltán volt Liliom (Juli: Moór Marianna).
1972-ben ismét bemutatta a Vígszínház, a címszerepet Koncz Gábor játszotta, Julit a még főiskolás Kútvölgyi Erzsébet. 1982-ben Szolnokon Babarczy László rendezett fontos előadást a darabból, Liliomot vendégként Lukáts Andor alakította, Juli Fehér Anna volt. Babarczy a következő évadban Kaposvárott is megrendezte a darabot, ott Pogány Judit volt Lukáts Andor partnere. 1991-ben Derzsi János játszotta a címszerepet Miskolcon Árkosi Árpád rendezésében.
Eszenyi Enikő és Kaszás Attila
1993-ban ismét a Vígszínház tűzte műsorára a darabot, itt ismét Babarczy László volt a rendező, Liliomot Kaszás Attila, Julit Eszenyi Enikő játszotta. 1999-ben a még főiskolás Schilling Árpád választotta vizsgarendezésül a Liliomot, majd 2001-ben a Krétakör Színházzal is megrendezte a darabot (Liliom: Nagy Zsolt, Juli: Láng Annamária). 2006-ban a Bárka Színház mutatta be a darabot Telihay Péter rendezésében (Liliom: Széles László, Juli: Mezei Kinga). 2009-ben Kaposvárott Rusznyák Gábor volt a rendező (Liliom: Kocsis Pál, Juli: Téby Zita / Czene Zsófi). 2014-ben a Thália Színházban Béres Attila rendezését mutatták be (Liliom: Csányi Sándor, Juli: Schell Judit), ugyanabban az évben Szász János is megrendezte a darabot Kecskeméten. 2016-ban Szabó Máté készített előadást Miskolcon (Liliom: Simon Zoltán, Juli: Czakó Juli).
Szilágyi Csenge és Hajduk Károly
A Vígszínház mostani előadását ifj. Vidnyánszky Attila rendezi, Liliomot Hajduk Károly, Julit Szilágyi Csenge játssza. A további fontos szerepekben Waskovits Andrea, Orosz Ákos, Eszenyi Enikő és Seress Zoltán látható.
A Vígszínház másik bemutatója a héten a Pesti Színházban látható. „Budapesten 1896-ban a Vígszínház megnyitja kapuit. Ugyanebben az évben Norvégiában Henrik Ibsen megírja kíméletlen színdarabját, a John Gabriel Borkmant" – írja a színház ismertetője, amely az 1896-ban írt darab cselekményét így foglalja össze: „A korrupt, önző bankár számára a pénz a mindent mozgató természeti erő. Bukása után börtön, majd önkéntes bezártság vár rá. De mindvégig hisz benne, hogy kiköszörülheti a hírnevén esett csorbát. Ám lehet-e utólag elégtételt venni a tönkretett életekért? Talán van remény, hogy egy új generáció képes mindent helyre hozni."
Hegedűs D. Géza a Pesti Színház előadásában
A John Gabriel Borkman rendkívül gyorsan, a megírása után két évvel magyar színpadra került: a Nemzeti Színház mutatta be Jászai Mari fordításában. Az 1920-as években Kolozsvárott, majd ismét a Nemzetiben játszották (Hevesi Sándor rendezésében). De a háború után csak egyetlen magyar bemutatója volt, így az igencsak ritkán játszott Ibsen-művek közé tartozik. 1965-ben a Vígszínház mutatta be Horvai István rendezésében Páger Antallal a címszerepben.
Most a Pesti Színházban Valló Péter rendezi az előadást, a címszerepet Hegedűs D. Géza játssza, a további szerepekben Hegyi Barbara, Vecsei H. Miklós, Börcsök Enikő, Balázsovits Edit, Lukács Sándor, Márkus Luca és Tar Renáta látható.
A leadképen Hegedűs D. Géza a Pesti Színház előadásában