A hét legfontosabb eseményei

Shakespeare: Lear – Debreceni Csokonai Színház (2019. március 8.)

Az állandóan műsoron tartott Shakespeare egyik állandóan műsoron lévő darabja a Lear király. (Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ne születhetnének újabb és újabb nagyon fontos előadások a műből.) Ha csak az elmúlt 15 évre gondolunk vissza, akkor is számtalan Lear királyra emlékezhetünk.

A legutóbbi bemutató az évad elején zajlott: Enyedi Éva készített egy kétszemélyes játékot Lear halála címen, amit Keszég László rendezett meg Miskolcon Harsányi Attila és Rózsa Krisztián szereplésével. 2015-ben Alföldi Róbert rendezett fontos előadást a Radnótiban László Zsolt főszereplésével. 2013-ban két vidéki színpadon is bemutatták. Békéscsabán Kovács Frigyes játszotta a címszerepet, Székesfehérvárott Cserhalmi György főszereplésével játszották Bagó Bertalan rendezését. Ugyanebben az évben Szőcs Artur a Duda Éva társulattal készített mozgásszínházi előadást a darabból. (A címszerepet a társulatvezető Duda Éva alakította.)

2010-ben szintén két bemutatója volt a darabnak: a Nemzeti Színházban Gothár Péter rendezte Kulka Jánossal a címszerepben, Nyíregyházán Telihay Péter állította színpadra Horváth László Attilával. Ugyanebben az évben vendégszerepelt a Gyulai Várszínházban a bukaresti Bulandra Színház Andrei Serban rendezte Lear-előadása, amelynek a különlegessége az volt, hogy csupa női szereplő játszott benne. (Az előadás 2008-ban készült.)

A Dogyin rendezte Lear király

2009-ben szerepelt a Nemzeti Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál Nemzetközi Színházi Fesztiválján Lev Dogyin Lear-rendezése (az előadás 2006-ban készült). Fontos előadás volt 2007-ben a Zsótér Sándor rendezte szegedi Lear Király Leventével a címszerepben. Ugyanebben az évben mutatták be a Gyulai Várszínházban Szász János rendezését Derzsi Jánossal a címszerepben. Szintén ebben az évben készült a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a budapesti Nemzeti Színház együttműködésében előadás. Az azonos rendezésből két különböző szereposztású produkció született. Budapesten a címszerepet Blaskó Péter, Sepsiszentgyörgyön Nemes Levente játszotta. 2006-ban Árkosi Árpád rendezett Debrecenben Leart Kóti Árpáddal a címszerepben. 2004-ben Gáti Oszkárral a címszerepben Ács János vitte színre a Leart Győrben.

Ilja Bocsarnikovsz

A mostani újabb debreceni bemutatót a fiatal orosz rendező, Ilja Bocsarnikovsz viszi színre, aki az előző évadban a Három nővért rendezte a társulattal.
A színház ajánlója a következőket emeli ki a Shakespeare-darab kapcsán: „Ez az előadás közös kísérlet a Csokonai Színház kiváló színészeivel együtt, hogy elmélyülten, egy tragédia szintjén tanulmányozzuk és megértsük az emberi gonoszság és aljasság természetrajzát. Azt, hogy sem a vér szerinti, sem a baráti, sem egyéb morális kapcsolatok és gátak nem képesek az embert megállítani, hogy át ne lépje a „démoni gonoszság határvonalát". És újra megkíséreljük feltenni a kérdést: „lehetséges-e megváltás?", „hogyan kerüljük el az elállatiasodást?" Ebben a darabban mindenki önmagával van elfoglalva, akár a vagyonát védelmezi, növelve saját gazdagságát, akár a büszkeségét helyezi előtérbe, akár a „jó cselekedet" fontossága mellett áll ki, a megváltás szándékával.

És, persze, ez egy újabb történet, amelyben meg kell szeretnünk és értenünk minden egyes nővért..."

A három nővér a debreceni Learben (Sárközi-Nagy Ilona, Hajdu Imelda, Móga Piroska)

Debrecenben Leart Ráckevei Anna játssza. A „három nővért" Sárközi-Nagy Ilona (Regan), Móga Piroska (Goneril), Hajdu Imelda (Cordelia) alakítja. A férjek Vranyecz Artúr (Aban) és Mercs János (Cronwall). A „fivérek" Kiss Gergely Máté (Edmund) és Rózsa László (Edgar). A Bolond Újhelyi Kinga, Kent: Bakota Árpád, Glocester: Bicskei István.

"Számomra nem az a lényeges, hogy férfi vagy nő játssza Leart" – mondta a szereposztás különlegességéről a rendező. – „Természetesen van különbség férfi és női karakter között, de ez a különbség nem abból a szemszögből jelentkezik, ahonnan én nézem ezt a darabot."

A Bolond (Újhelyi Kinga) és Lear (Ráckevei Anna)

„A Lear-történet olyan, mint egy robbanás, amitől minden, ami addig épült megsemmisül. Lear egyszer csak arra ragadtatja magát, hogy a kemény értelemmel felépített rendszerében, birodalmában az érzelmei irányítsák. Mivel ez a terep ismeretlen számára, óriási hibát követ el és csak a történet végére jut el oda, hogy kimondja a szót: bocsánat. Szükségszerű, hogy végig menjen ezen az úton, ha nem csak a szemével, de a szívével is látni akar" – mondta Lear szerepéről Ráckevei Anna.

A Lear király Vörösmarty Mihály fordításában

Hauptmann: Patkányok – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat (2019. március 8.)

A német Gerhart Hauptmann (1862–1946) a dráma egyik 19. század végi megújítója, a naturalizmus vezető képviselője. Regényei, elbeszélései, illetve verses regényei és eposzai mellett a drámák mintegy életműve felét teszik ki. Összesen 45 darabot írt. Ismert íróvá a Napfelkelte előtt című darabja tette, amelynek 1889-es botrányt kiváltó bemutatójától számította a régebbi irodalomtörténet a német naturalizmus kezdeteit. A gyors egymás után következő újabb színházi bemutatói a századforduló fontos kulturális eseményei voltak. A naturalizmus egyik legfontosabb darabjává vált az 1892-es Takácsok. A következő évben írta A bunda című komédiáját. 1899-ben született a Henschel fuvaros, amely többek szerint a német naturalizmus csúcsteljesítménye. 1911-ben írta a Patkányok című darabját. 1912-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. A későbbi művei közül kiemelkedik az 1932-es a Naplemente előtt.

Gerhart Hauptmann

Legfontosabb művei viszonylag gyorsan megjelentek magyarul, sőt színpadra is kerültek, de nem váltak a magyar színházak tartós repertoárdarabjaivá. Bár egy-egy drámája időről időre újból színpadra kerül. Magyarul az egyik legtöbbet játszott darabja a Naplemente előtt. Legutóbb is ez a darab került műsorra: januárban mutatták be a József Attila Színházban Verebes István rendezésében.

Sokszor került színre a Patkányok is. 1981-ben Pécsett játszották Sándor Pál rendezésében (Johnnét vendégként Ronyec Mária játszotta). 2001-ben Valló Péter rendezte a Radnóti Színházban (Johnnét Schell Judit játszotta, többek között szerepelt még az előadásban Hámori Gabriella, Lengyel Tamás, Szervét Tibor, Gubás Gabi, Schneider Zoltán). 2010-ben a kolozsvári színművészeti főiskolások készítettek a darabból előadást. A kaposvári egyetemisták 2013-as vizsgaelőadását Novák Eszter rendezte. 2014-ben Újvidéken Alföldi Róbert állította színpadra. (Többek között Balázs Áron, Szilágyi Ágota, Elor Emina, Magyar Attila, Pongó Gábor, Mészáros Árpád játszott a produkcióban.) 2016-ban a Forte Társulat mutatta be a darabot Horváth Csaba rendezésében (Johnné: Földeáki Nóra, továbbá: Fehér László, Krisztik Csaba, Kurta Niké, Bajor Lili, Andrássy Máté, Nagy Norbert, Kádas József, Pallag Márton, Osváth Judit, Blaskó Borbála, Soós Attila).

Zsótér Sándor

Most Marosvásárhelyen Zsótér Sándor rendezi a darabot. Korábban már foglalkozott a művel, 1997-ben készített a Színház- és Filmművészeti Főiskolán vizsgaelőadást belőle. (Az előadásban Rába Roland, Ónodi Eszter, Horváth Lili, Mundruczó Kornél, Pelsőczy Réka, Elek Ferenc, Fullajtár Andrea, Almási Sándor, Kecskés Karina, Tóth Anita, Nagy Viktor és Samu Nagy Ádám játszott.) Zsótér 1998-ban a Katona József Színház Kamrájában állította színpadra a Henschel fuvarost. (A címszerepet Tóth Zoltán játszotta Szirtes Ági, Huszárik Kata, Csuja Imre és mások társaságában. A Patkányokat bemutató főiskolai osztályból is többen szerepeltek az előadásban.)

A Patkányok cselekményét így foglalja össze a marosvásárhelyi színház ismertetője: „Jette John gyerekre vágyik. A kisfia meghalt. 8 napos volt. A férje építőmester, szinte soha nincs otthon. Egy nap találkozik Paulina Piperkarckával. A lengyel cselédlány terhes. A vőlegénye elhagyta. Jette megveszi tőle a gyereket, és a sajátjának mondja. A hazatérő John nagyon meglepődik, de aztán átadja magát a váratlan örömnek. A szülés utáni sokkból magához térve Paulinát furdalja a lelkiismeret, és látni akarja a gyereket. Jette elzavarja. Megbízza az öccsét, Brunót, hogy ijesszen rá a lányra. Bruno megöli Paulinát. Jette öngyilkos lesz. Johnék tragédiájához Hassenreuter levitézlett színigazgató családja, és maszek színi tanodája asszisztál. Jette takarítja a színigazgató jelmezkölcsönzőjét a padláson. Itt nézi végig Hassenreuter lánya, Walburga Paulina vajúdását, és az apja találkáját régi szeretőjével. De ő is idevárja szerelmét, a színészethez vonzódó, kiugrott teológushallgatót, Spittát. És itt folyik komikusan ádáz vita a régi és új színházról."

A marosvásárhelyi előadás szereplői László Csaba, Fülöp Bea, Kádár Noémi, Bartha László-Zsolt, Kovács Botond, Szabadi Nóra, Henn János, Kádár L. Gellért, Csíki Szabolcs, Galló Ernő, Berekméri Katalin, Varga Balázs, Simon Boglárka-Katalin, B. Fülöp Erzsébet, Meszesi Oszkár, Tollas Gábor.

Szép Ernő: Lila ákác – József Attila Színház (2018. március 8.)

Szép Ernő (1884–1953) költőként, regényíróként, elbeszélőként, újságíróként és színpadi szerzőként egyként fontos. 1919-ben írta az Egy fővárosi fiatalember regénye alcímet viselő első regényét, a Lila ákácot. „Szép Ernőnek talán egyetlen regényében sem sikerült olyannyira összeolvasztania a maga kicsit léha-cinikus, kicsit bágyadt-elhanyatló, kíváncsi-felajzott, érzelmes-bánatos, érzéki-játékos magatartását és a belőle született pózt az első világháború előtti Magyarország egy rétegének rajzával, mint a Lila ákácban" – írta Réz Pál. „Egy életérzés és egy pontosan körülhatárolt életanyag tökéletes egységét teremtette meg ebben a könyvében. Az életérzés lényege, ahogy Déry Tibor írja, »a kielégíthetetlen vágy fájdalma«, amely már a Patika Balogh Kálmánját is oly izzó szavakra ihlette, amely a költő jónéhány versének tárgyát, hangulatát meghatározta."

Szép Ernő

Bárdos Artúr ötlete volt, hogy Szép Ernő írjon színdarabot a Lila ákácból. A darab már valószínűleg 1921-ben elkészült, de csak két év múlva került sor a bemutatójára. Az ősbemutatóra a Renaissance Színházban került sor 1923 októberében Bárdos Artúr rendezésében, Ilosvay Rózsi, Törzs Jenő, Bérczy Ernő, Makláry Zoltán főszereplésével.

Szilvásy Annamária és Uri István a Madách Színház 1968-as előadásában

A darabot 1968-ban újította fel a Madách Színház Kerényi Imre rendezésében (Uri István, Szilvásy Annamária, Greguss Zoltán és Tolnay Klári főszereplésével). Ezután játszották Debrecenben (1977), Miskolcon (1980), a Józsefvárosi Színházban (1983), Veszprémben (1987), Zalaegerszegen (1990). 1992-ben ismét a Madách Színház tűzte műsorra (Kolos István rendezésében), majd a Nemzeti Színház játszotta (1995-ben Őze Áron és Nagyváradi Erzsébet főszereplésével, Árkosi Árpád rendezésében).

Várnai Szilárd és Botos Éva az 1997-es debreceni előadásban

1996-ban Szikora János rendezte Szegeden (Bacsa Ildikó és Quintus Konrád főszereplésével). 1997-ben Czeizel Gábor rendezte Debrecenben (Botos Éva és Várnai Szilárd főszereplésével). 1998-ban Simon Balázs készített a darabból előadást a Bárka Színházban (Kaszás Gergő és Pokorny Lia főszereplésével).

Pokorny Lia és Kaszsás Gergő a Bárka 1998-as elődásában

2003-ban Szabó Máté Marosvásárhelyen készített előadást a darabból. 2004-ben Léner András rendezte Kaposvárott (Nagy Viktor és Balla Eszter/Varga Zsuzsa játszotta a főszerepet). 2006-ban a Vígszínházban Forgács Péter állította színpadra. 2008-ban Csíkszeredán Parászka Miklós készített belőle előadást. Ugyanebben az évben Győrben Guelmino Sándor rendezte. Majd ugyancsak ő állította színpadra 2011-ben a Magyar Színházban. Mindkét előadás főszerepeit Crespo Rodrigo, Balsai Móni és Pápa Erika játszotta.

Crespo Rodrigó és Balsai Móni a 2011-es előadásban

2011-ben Kézdivásárhelyen is színre került a darab László Csaba rendezésben. 2012-ben Kovács Dániel rendezte Nyíregyházán. 2014-ben Katkó Ferenc készített előadást a darabból Beregszászon. Ugyanő 2016-ban Békéscsabán is színre vitte a művet.

Széles Zita és Horváth Sebestyén Sándor a 2012-es nyíregyházi előadásban

A József Attila Színház így foglalja össze a drámát: „Tóth Manci, a primadonnaálmokat szövögető kis varrónő a Városligetben, egy hatalmas lila akác alatt ismeri meg és szereti meg Csacsinszky Pált. Pali viszont Bizonyosné iránt érez lírai szerelmet, az úriasszony azonban csak játékszernek tekinti, és csapodár élvetegségével hamar kiábrándítja. A felejteni akaró Pali Angelusz úr kaszinójában talál rá az új táncos csillag Mancira. Mire rádöbben, hogy Manci hozta életébe a tiszta szerelmet és az ártatlan ifjúságot, a lányt már oroszországi turnéra viszi a vonat."

A József Attila Színház előadása

A József Attila Színház előadását Telihay Péter rendezi. Csacsinszky Pált Nagy Norbert, Tóth Mancit Korponay Zsófia, Bizonyosnét Pikali Gerda, Angelusz urat Fila Balázs játssza.

Franz Kafka: A per – FAQ Színház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem koprodukciója (2019. március 7. – MU Színház; 2019. március 9. – Ódry Színpad)

Bár a 20. századi szépirodalom ikonikus alakja, Franz Kafka (1883-1924) nem írt színdarabokat, művei mégis gyakran kerülnek magyar színpadokra. Ugyanis azok az életélmények, amelyek bennük megfogalmazódnak, túlélték a 20. századot. Így aki a társadalmi és emberi létezés talányait kutatja, továbbra is szívesen fordul Franz Kafkához.

Franz Kafka

Legutóbb (2018 januárjában) az Örkény Színház mutatott be Átváltozás címen Kafka művei alapján készült előadást (Gáspár Ildikó rendezésében). A legendás litván rendező, Nekrosius Az éhezőművész című elbeszélés alapján készített előadást, amelyet a 2017-es MITEM-en Budapesten is lehetett látni. Ugyanebben az évben a szekszárdi német színházban Sopsits Árpád rendezett Kafka-előadást. 2013-ben került színre a Stúdió K-ban Fodor Tamás Kafka-rendezése, a Mélyen tisztelt K! 2012-ben Bodó Viktor a grazi színházban vitte színre az Amerika adaptációját. Ugyanebben az évben Barta Dóra a sepsiszentgyörgyi M Stúdióban készítette el A per mozgásszínházi adaptációját.

Jelenet a Tárnoki Márk rendezte előadásból

Most ismét A per kerül színpadra. Az előadást Tárnok Márk végzős rendezőhallgató készítette. Arról a következőket mondta, hogy miért ezzel az anyaggal kezdett foglalkozni: „Évek óta foglalkoztat Kafka életműve. Az átváltozáson is dolgoztam korábban diákszínjátszókkal. A per adaptációnkban pedig helyet kap Kafka több novellarészlete is. Az egész mitológia érdekel, ahogy a valóság feldolgozása közben megteremt egy sajátos világot. Süt az írásaiból a mindent átható szorongás, de tele vannak váratlan humorral, kaján gonoszsággal, abszurddal. Minden adott a jó színházhoz. A perben pedig mindez sűrűsödik, emblematikus darab."

A per színpadi változatáról ezt mondta: „Az adaptáció vezérelve a fragmentáltság, töredezettség és az asszociatív logika volt. Kukk Zsófi szövege álomszerűen folyatja egymásba a jeleneteket, miközben biztos kézzel végigvezet a történeten. Zsófi két évig az osztálytársam volt rendező szakon, jó élmény volt újra együtt dolgozni egy ilyen biztos ízlésű emberrel."

Jelenet a Tárnoki Márk rendezte előadásból

„A mi dramaturgiánk eltünteti, felaprózza Josef K.-t. Nincs egyetlen markáns alak. Nálunk Josef K. személyisége nem is annyira fontos. Ebben valószínűleg különbözünk más Per-előadásoktól. Itt K-nak szinte nyoma vész, feloldódik. Megmarad viszont a hat játszó és a közérzet" – tette hozzá a rendező.

Az előadást létrehozó FAQ Színházról ez olvasható a MU Színház honlapján: „Társulatunkat 2012 májusában hozta össze az a vágy, hogy új formavilág és saját színházi nyelv kialakításával magas szakmai színvonalú közösségi színházat, előadásokat hozzunk létre. A koncentrált műhelymunkában, közösségi, független, szabad alkotásban hiszünk. Igyekszünk gondolkodó, nyílt, változásra képes közegként működni, ami képes újradefiniálni önmagát.

Mint minden előadásunknál, csapatunk most is kiegészült meghívott alkotókkal: ez esetben a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel koprodukcióban készült az előadás."

Ezért is lesz két bemutatója az előadásnak, előbb a MU Színházban, majd az Ódry Színpadon is színre kerül. A produkció szereplői: Boros Ádám (m. v), Georgita Máté Dezső, György Zoltán Dávid (m. v.), Messaoudi Emina, Orbán Borbála, Tóvaj Ágnes.

Franz Kafka: A per

A leadképen Messaoudi Emina és György Zoltán Dávid A per című előadásban.

Heti ajánlónk első része.