A hét legfontosabb eseményei

Mate Matišić: Babilon angyalai – Kosztolányi Dezső Színház (2019. március 28.)

Mate Matišić (1965) horvát dráma- és forgatókönyvíró, illetve zenész. Pályája rendkívül fiatalon indult. Első darabjait húszéves korában mutatták be, első forgatókönyvét 1988-ban írta. Az egyik legvitatottabb darabja az 1996-ban készült Babilon angyalai.

Mate Matišić

„Az előadás ősbemutatója 1997-ben volt Zágrábban, a főhősben, a polgármesterben sokan felismerték az akkori horvát elnököt, Franjo Tuđmant, így az előadás rövid idő alatt lekerült a repertoárról" – mondta a mostani szabadkai bemutató dramaturgja, a zágrábi Željka Udovičić Pleština. - „Sajnos azonban a darab ma is időszerű. Egy szatirikus allegóriáról van szó, ami nincs tekintettel sem ránk, sem a társadalomra, és ujjal mutogat a deviáns jelenségekre, melyeket demisztifikálni igyekszik, oly módon, hogy irodalmilag keveri a különböző műfajokat: a szatirikus elemek keverednek a komikussal, sőt a burleszkkel, és időnként a paródiával is. Ez a rusztikus travesztia – ahogyan jellemezte a szöveget maga a szerző – görbe tükröt állít a hatalom elé, ami a saját érdekében él vissza a demokrácia elveivel. Ezt a demokráciát – amilyenben mi is élünk manapság – olyannak mutatja be, ami már nem is demokrácia, hanem demokratúra" – mondta a dramaturg.

Dino Mustafić rendező és az előadás két szereplője, Elor Emina és Molnár Zoltán

Az előadást rendező szarajevói Dino Mustafić szerint húsz év alatt semmit sem veszített aktualitásából a darab. „Miért? Azért, mert a tranzíció – ami igazából csak egy szépítő kifejezés a gátlástalan rablásra – során egy olyan új üzleti, politikai, akadémiai elit vert gyökeret, amely pusztasággá tette a Balkánt azzal, hogy viselkedési mintaként a közönségességet és az erőszakot honosította meg. Láthatjuk, hogy a valóságban is léteznek olyan hús-vér emberek, akik félig írástudatlanok, dölyfösségük miatt rendkívül veszélyesek, és akik fittyet hánynak azokra az Európában már régóta meglévő értékekre, mint a felelősség, a polgári társadalom, a polgárokhoz vagy az újságírókhoz való hozzáállás.

Mindezt Mate Matišić a Babilon angyalai című drámájában mesterien dolgozta fel, ugyanakkor nyitva hagyta a dramaturgiai struktúrát, hogy mindez továbbgondolható legyen. Biztos vagyok benne, hogy úgy a szabadkai közönség, mint bárhol máshol, ahol vendégszerepel majd az előadás, a publikum fel fogja tudni ismerni saját valóságát" – mondta Dino Mustafić.

Jelenet a Babilon angyalaiból

A rendező más helyen az előadást bemutató Kosztolányi Dezső Színházról is beszélt: „Huzamosabb ideje kísérem figyelemmel a Kosztolányi Dezső Színház munkáját. Urbán András vezetésével, véleményem szerint, az egyik legizgalmasabb színház a volt Jugoszlávia területén. A KDSZ-ben nem konvencionális, hanem lázadó és bátor, társadalmilag elkötelezett, a színházi formákkal kísérletező előadások jönnek létre. Mindaz, ami a szerzői színházat alkotja, méghozzá oly módon, hogy közben nem egy kis utópisztikus oázisként létezik a kommersz és szórakoztató tartalmak tömkelegében."

A szabadkai Kosztolányi Dezső színház bemutatójának szereplői Búbos Dávid, Elor Emina, Kučov Boris, Mess Attila, Mészáros Gábor, Molnár Zoltán és Szalai Bence.

Ernesto Anaya: Las Meninas (Az udvarhölgyek) – Kolozsvári Állami Magyar Színház (2019. március 29.)

A chilei származású mexikói író, Ernesto Anaya Las Meninas (Az udvarhölgyek) című színdarabját mutatja be Kolozsvári Állami Magyar Színház. A darab magyar nyelvű ősbemutatóját Andrei Măjeri rendezi. A produkció a színház által két éve fiatal rendezők számára meghirdetett pályázat nyerteseként kerül bemutatásra.

„Amikor megláttam a pályázatot, rögtön Ernesto Anaya drámája jutott eszembe, ezért a Las Meninas volt az első projekt, amit leadtam a kiírásra" – mesélte az előadás rendezője. – „Ismerve a kolozsvári magyar színház társulatát, repertoárját, úgy éreztem, hogy találna ide ez a dráma. Ez egy nyugodtabb, lassúbb előadás, eltér attól, amit általában rendezni szoktam, ugyanakkor nagyon intenzív"– fogalmazott Andrei Măjeri.

Andrei Măjeri az előadás sajtótájékoztatóján

Máshol hozzátette, hogy a Las Meninas szövegközpontú előadás, miközben nem könnyű maga a szöveg. „Nem afféle könnyed vígjáték, bár azt hiszem, hogy komikus előadás lesz belőle. Az előadás első felében egy üres teret használunk, második felében aztán megjelenik a tulajdonképpeni díszlet is. A jelmezek ugyancsak fordított utat járnak be: a posztmodern látványvilágtól a barokk festmény újraalkotásáig."

Jelenet a kolozsvári előadásból

Ugyanitt Az előadás jelmeztervezője, Lucian Broscățean elmondta, hogy a rendezővel és Irina Chirilă díszlettervezővel „olyan teret, olyan jelmezeket" dolgoztak ki, „amelyek első lépésben dekonstruálják a barokk festményt, majd újra felépítik a jelenetet, amely Velázquez remekművén, a Las Meninason látható."

A kolozsvári előadásban Velázquezt Szűcs Ervin alakítja, a további szerepekben Imre Éva, Sinkó Ferenc, Kicsid Gizella, Kató Emőke, Vindis Andrea, Farkas Loránd, Laczkó Vass Róbert és Marosán Csaba látható.

XIII. DESZKA fesztivál – Csokonai Színház, Debrecen (2019. március 29. – április 6.)

Pénteken indul a kortárs drámát középpontba állító fesztivál Debrecenben. Ezen a napon két előadás látható. Znajkay Zsófia (1987) írta és rendezte a nyitó előadást, amelyet a TÁP színház produkciójában 2018 áprilisában mutattak be a MU Színházban. (Znajkay Zsófia Az ölében én című első darabjával 2017-ben elnyerte a színikritikusoktól a legjobb dráma díját.)

Znajkay Zsófia és Laboda Kornél

A Deszkán is látható Rendezői változat című darabjáról ezt mondta a szerző: „Több olyan romantikus komédiát is láttam már, ahol egy nőnek két férfi közül kell választania, és mindig nagy reménnyel ültem neki a megnézésüknek, hogy talán megtudok valamit a döntésről, de mindig úgy tapasztaltam, hogy nagyon le van egyszerűsítve a képlet, amennyiben van egy rossz döntés, és egy jó döntés. És morálisan is mindig az a helyes döntés, amelyik személyesen is a legkellemesebb. Aki pedig hoppon marad, az mindig meg is érdemli, mert szemét alak volt, aki egyben és épp ezért rossz döntés is lett volna.

Az életben ugyanakkor nem ezt tapasztaltam. Ebben a darabban tulajdonképpen magát a döntés mechanizmusát akartam jelenetekre bontani, és megtalálni az algoritmust, ami működteti. A döntésnek végül is lehet saját drámája, ha nem egy pillanatként, hanem folyamatként nézzük.

Hajduk Károly és Kurta Niké a Rendezői változatban

Először kitaláljuk, hogy milyen döntést akarunk hozni, ekkor olyanok vagyunk, mint egy író – megálmodjuk a saját történetünket, amiben valahogy történnek a dolgok, és mi valahogy cselekszünk, és hogy ez mit fog kiváltani azokból, akiket a döntésünk érint. Ebben a fázisban tulajdonképpen teljhatalmúak vagyunk.

Aztán megpróbáljuk ezt a döntést a fejünkből kivinni a valóságba, és megvalósítani azt a történetet, amit megírtunk, ekkor olyanok vagyunk, mint egy rendező. De a rendező nagyon gyakran azzal találkozik, hogy a hozott anyag, amiből dolgozik, nagyon erősen megköti a kezét – ami eddig egy tökéletes ötlet volt, azt most egy konkrét térben, egy konkrét hangulatban, egy konkrét emberrel egy konkrét dialógusban kell megvalósítani. Egy konkrét múlttal a hátunk mögött. Papíron működik, de realitást kell belőle faragni."

Az előadást Kurta Niké, Hajduk Károly és Laboda Kornél játssza.

Kovács Dominik és Kovács Viktor

A második pénteki előadás a Csokonai Színház produkciója. Kovács Dominik és Kovács Viktor (1996) Mintapinty című drámáját tavaly októberben mutatta be a Csokonai Színház. Ez nemcsak a darab ősbemutatója volt, hanem (több felolvasószínházi előadás után) a fiatal szerzőpáros első színházi bemutatója is. A Mintapinty a tavalyi DESZKA fesztiválon keltette fel a Csokonai Színház érdeklődését. A felolvasószínházi siker után döntött úgy a teátrum, hogy felveszi 2018/19-es repertoárjába a darabot. A darabból később a POSZT-on újabb felolvasószínházi változat készült, ezt már a Csokonai Színház előadásának rendezője, Szabó K. István készítette.

Oláh Zsuzsa a Mintapintyben

A darab alaphelyzetét így mutatja be a Csokonai Színház ajánlója: „Az 1940-ben született Molnár Zsókából sok minden lehetett volna: háborús áldozat, kispolgári származása miatt osztályidegennek ítélt értelmiségi, flitteres ruhában éneklő operettsztár, amerikai nagynéni – de egyik sem lett. Az égetthalmi falumúzeum igazgatójaként nyugdíjazták 2003-ban. Azóta pintyeivel beszélget, és keresi a lehetőséget, hogy drámai hős lehessen. És most Zsóka felkérést kap, hogy a falumúzeum megnyitásának évfordulója alkalmából ünnepi köszöntőt mondjon, megossza emlékeit a publikummal...
És megosztja!"

„A Mintapinty egyszerre archaikus, mégis modern metaforikus világ, képek és asszociációk végtelen sorával köti le olvasóját, nézőjét. A darabot Oláh Zsuzsa tolmácsolásában láthatja majd a közönség. A színész, aki rögtön beleszeretett a szövegbe, pályája során először méretteti meg magát monodrámában: »Zsóka és én izgatottan várjuk a közönséggel való találkozást. Remélem ők is megszeretik ezt a mindannyiunk számára ismerős, esendő, hétköznapi figurát, mint amilyen szeretettel készültem én is a megformálásával!«"

Oláh Zsuzsa a Mintapintyben

Az előadás szombaton este is látható a DESZKA fesztiválon.

Szombaton és vasárnap délután zajlanak a Nyílt fórum felolvasásai (amelyek során tavaly a Mintapinty is elhangzott.) Ebben az évben Berecz Boglárka, Dézsi Fruzsina, Drubina Orsolya, Kele Fodor Ákos, Kemény Zsófi és O. Horváth Sári darabjait olvassák fel.

Ugyancsak szombaton látható a DESZKÁ-n az első olyan bábszínházi előadás, amely kortárs szerző művéből készült: a Hogyan fogjunk csillagot? című előadást mutatja be a kecskeméti Ciróka Bábszínház, amely Gimesi Dóra darabjából készült. A sorozat a következő héten több előadással folytatódik.

Szombat délután látható a Tudás 6alom Csoport előadása. A Cigány magyart a társulattal együtt írta Horváth Kristóf. „A fiatal roma művészekből álló, hat éve alakult csoport tagjai a társadalom egészét megszólító rap- és slamszövegek, fórumszínházi előadások és hátrányos helyzetű gyerekekkel való közös alkotások után ezúttal saját emlékeiket dolgozzák fel egy előadásban, olyan eseményekről beszélnek, amelyekről a híradó elmulasztott beszámolni" – szól az előadás ajánlója.

A Tudás 6alom Csoport

A DESZKA következő szombati programja a Budapest Bábszínház Apa lánya című előadása, amelyet a lengyel Irena Sendler története ihletett, aki a német megszállás alatt Varsóban a segítőivel több mint 2500 gyermeket mentett ki a gettóból. 1943-ban a Gestapo letartóztatta. Száz napot töltött börtönben, kegyetlenül megkínozták, de ő nem vallott semmiről. 2008-ban, 98 évesen halt meg Varsóban.

Pallai Mara az Apa lánya című előadásban

Hoffer Károly rendező, bábtervező és Pallai Mara színész, dramaturg két éven át kutatta Irena Sendler életét. Végül Háy Jánost kérték fel, hogy darabot írjon róla. A darabban azonban nincs nevesítve Irena Sendler, mert élete csak ihletforrásként szolgál egy általánosabb történet kifejtésére. A Hoffer Károly rendezte, tervezte előadást Pallai Mara játssza, aki tizenegynéhány karaktert mozgat. Úgy meséli el börtönben töltött napjait, s idézi meg emlékképekben egykori tetteit. „Az előadás egy belső utazás: különleges szemszögből, egy különleges ember perspektívájából pillantunk be az emberi történelem egy, az elviselhetőség határait feszegető és meghaladó, a fizikai és morális túlélés lehetőségét megkérdőjelező időszakába. Hol és hogyan fogalmazódhat meg a rendszerrel való szembehelyezkedés? Hol kezdődik a beletörődés és a megalkuvás?"

Az előadás vasárnap is látható a DESZKÁ-n. A fesztivál szombati utolsó programja az Orlai Produkció előadása, amelyet a rendező Dömötör András Benedek Alberttel együtt írt. A Second Life avagy Kétéletem ajánlója így szól: „Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképp alakul az életében. Az előadás alkotói ezúttal ezt a játékot veszik komolyan, és ezen keresztül vallanak magukról, tévedéseikről és vágyaikról. Öt fiktív élettörténet jelenik meg, és ezekben találkoznak egymással az alkotók valós vagy elképzelt alteregói."

Járó Zsuzsa, Schruff Milán, Ötvös András, Mészáros Máté és Kovács Patrícia a Second Life-ben

Vasárnap először a szegedi Barboncás Társulat előadása látható. A Wonder-full avagy Nóra Csodaországban Ibsen Nóra című színművének és Lewis Carroll Alice Csodaországban című meseregényének párhuzamos felhasználásával készült. „Eltelt egy év, és már megint karácsony van... Nóra elhagyta a férjét, a gyerekeit, és egyedül él abból, amit keres a békéscsabai, kolbászalapú Disneylandben, ahol Alízt kell alakítania elvált asszony és háromgyerekes anya létére. Kész röhej... A magára utalt Nóra, csak úgy, mint Alíz, kénytelen önmagával beszélgetni a munka szüneteiben. Egyfajta gyászmunkát végez. Na de hol tart benne? A darab Nóra egy napját mutatja be Csodaországban..." – szól az előadás ajánlója.

Pass Andrea

A vasárnapi esti előadáson az idei DESZKA díszvendégének, Pass Andrának (1979) darabja látható, amelyet – ahogy tőle megszoktuk – maga is állított színpadra. Az Eltűnő ingereknek tavaly októberben volt a bemutatója a Trafóban. Ez a drámaíró, rendező eddigi legszemélyesebb műve. „Ez az édesapám és az én történetem, ugyanakkor mindannyiunké, mert a halálról is szól, egy bizonyos betegségről, és arról, hogy ezt nem kell szégyellni. Kamasz voltam, amikor meghalt agydaganatban. Ez a legdokumentaristább darab a többi közül, miközben van egy nagyon erős költői síkja is, hiszen belelátunk Endre, a főszereplő fejébe. Persze nem teljesen úgy zajlottak a dolgok, mint ahogy azt megírtam. Igen, így is ez a darab szól leginkább az én életemről" – mondta egy interjúban.

Az előadás a hétfői programban is szerepel.

Turbuly Lilla: Nyúl Karcsi a Vizsla parkban – Griff Bábszínház (2019. március 30.)

Szombaton a Griff Bábszínház is kortárs bemutatót tart. Turbuly Lilla Rudi és Baltazár című meséjét a szerző és az előadást rendező Kolozsi Angéla írta bábszínpadra. A történet alapja egy valós esemény: Erről így ír a wikipédia:

„Bár nem tartozott a Károly-kert természetes állatvilágához, mégis ott élt a nyilvános illemhely melletti ketrecében egy fekete színű belga óriás nyúl, Károly. Vélhetően látogatók hagyták az egyik bokor alatt, és a park dolgozói javaslatára a helyi önkormányzat befogadta, és hat éven keresztül a kert egyik látványosságának számított, mivel naponta többször kiengedték sétálni. A nyúl 2015. december 28-án pusztult el A látogatók körében népszerű állat helyére 2016. május 18-án új nyulat hoztak egy menhelyről, és ugyanaznap Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester helyi óvodások társaságában felavatta a kert új, az elpusztult nyulat ábrázoló szobrát, amely egy mesterséges halmon áll a Henszlmann utca felőli játszótér és a padok között. ... Az új – Karcsi nevű – nyulat a régi ketrecben tartják, de nagyobb, emeletes házat kapott." néhány éve húsvét után a budapesti Károlyi-kertben kitettek egy nyulat, amit az oda járó gyerek (és a szüleik) gondozni kezdtek, ketrecet is állítottak neki..."

Kolozsi Angéla (középen) és a Nyúl Kaarcsi a Vizslaparkban színészei és bábjai

Turbuly Lila ebből a történetből egy nyúl és egy hajléktalan barátságáról szóló mesét írt. A bábszínházi változatban a történetet áttették a zalaegerszegi Vizslaparkba. De Kolozsi Angéla szerint a mese „bárhol játszódhat, mert egyetemes értékeket hordoz, és hétköznapi problémákat tár fel." A kitett nyúl és a hajléktalan férfi mellett szerepel benne egy nagymama kutyával, egy roma kislány, egy titokzatos parkőr és egy kisfiú anyukája. Vagyis egy igazi városi közösség, melynek tagjai – finoman fogalmazva – elég nehezen viselik el egymást, viszont a nyuszi megmentése érdekében képesek összefogni.

A Griff Bábszínház előadását B. Szolnok Ágnes, Csepregi Napsugár, Duna Orsolya-Réka, Matola Norbert és Szilinyi Arnold játssza. Az előadáshoz Csernák Zoltán Samu szerzett zenét.

A leadképen jelenet a Babilon angyalai című előadásból.