Társulati létben

Beszélgetés Csizmadia Tiborral

Csizmadia Tibor hét éve vezeti az egri színházat. Egy éve a Magyar Színházi Társaság elnöke. A rendezővel Sándor L. István beszélgetett az Ellenfény legutóbbi számában. Az interjúban szó esik az elmúlt hét évről, az egri színház eredményeiről, a társulat alakulásáról. A beszélgetésből azt a részletet emeljük ki, amelyben az igazgató arról beszél, hogy ebben az évadban Zsótér Sándor Egerbe szerződik.
Sándor L. István | 08. 08. 22.

- A külső visszaigazolások is azt jelzik, hogy Egerben az utóbbi időben jó előadások születnek, hisz tavaly két előadásotok, idén egy előadásotok - épp a te rendezésed - került be a válogatásba

- A POSZT-on való szereplésnek látszólag valóban van egyfajta értékmérő funkciója is. Ennek azonban ellentmond az, hogy vannak olyan színházak, amelyek visszatérően megjelennek ugyan a POSZT-on, mégsem mindegyiknél tűnik úgy, hogy ott kiegyensúlyozott társulati munka folyna. Inkább arról van szó, hogy létrejönnek időnként érdekes előadások, amelyek megfelelnek az épp soros válogató ízlésének. Ugyanakkor soha nem az volt a célom, hogy fesztiválmeghívásokért dolgozzunk. Számomra az a fontos, hogy folyamatosan épüljön egy társulat, amely rendszeresen képes jó színvonalú produktumokat létrehozni. Az egyik előadás erősítse a másikat. Lehet, hogy ez az igényem még Szolnokról eredeztethető, hiszen én ott szocializálódtam. Az egy erős társulati lét volt, érvényes rendezők és jó színészek közös munkájára épült. Ugyan az egyes rendezőknek megvolt a maguk csapata, de ezek átfedéseket mutattak. Ha például nálam jól teljesített egy-egy színész, akkor ő kíváncsiságot keltett egy másik rendezőben is. Aztán a közös munkájukból kiderülhetett, hogy az adott színész annál a rendezőnél még jobb teljesítményt képes nyújtani. Vagy ellenkezőleg: kiderült, hogy nem tudnak szót érteni egymással. De ez természetes velejárója a társulati létnek. Ezért tartom fontosnak, hogy amikor egy-egy vendégrendező sikeresen dolgozik együtt a társulattal, akkor annak legyen folytatása is. A legtöbb helyen az első munkája után két-három évig színét sem látják az adott rendezőnek. Jön helyette egy újabb vendég, aki megint másként használja a társulatot, elölről kezdi az ismerkedést. Ez nem igazán teremti meg a társulati lét érzetét. A jó társulat állandó vagy visszatérő rendezők és általuk is képviselt programok köré szerveződhet. Így tudják egymást inspirálni színészek és a rendezők, egymást erősíteni a bemutatók is - függetlenül attól, hogy az egyik jobban sikerült, a másik kevésbé jól.

- Azt mondod, hogy rendezők köré szerveződik a társulati lét, miközben ma a legtöbb vidéki színházban az igazgatón kívül nincsenek igazán szerződtetett rendezők, többnyire csak vendégek dolgoznak.

- Vannak állandó rendezők, csak másképp, mint régen. Én például olyan rendezőket hívok, akikre visszatérően számítok. Így dolgozik itt évek óta Máté Gábor vagy Radoszláv Milenkovics. Zsótér Sanyi viszont a jövő évadtól szerződtetett rendező lesz Egerben. Két előadást fog csinálni nálunk, egyet a stúdióban, egyet a nagyszínpadon.

sajttjkoztat-_vadnyit.jpg

Az egri társulat új tagjai (Szabó Emília, Zsótér Sándor, Ötvös András) Csizmaidia Tiborral

 

- Hogy sikerült Zsótért leszerződtetni, hisz ő alapvetően egy vándorrendező?

- Azt hiszem, ő most ott tart, hogy kell neki egy társulat, és ez szerencsésen találkozik azokkal a célokkal, amelyeket én is fontosnak tartok.

- Az a kép, ami bennem az egri társulatról él, nem feltétlenül vág egybe azzal, amilyennek Zsótér színházát ismerem.

- Talán azért, mert nem dolgoztak még együtt. De Sanyit nem akartam idehívni egy rendezésre, mert lehet, hogy az pusztán érdekességként hatott volna. Nagyon izgalmasan dolgozott volna, amely egyeseknek vonzó lett volna, mások meg idegenkedtek volna tőle. De a rendszeres közös munka másként hat. Mondom, itt két dolognak kellett találkoznia: Zsótér igényének, hogy társulatban létezzen, és a társulat igényének, hogy ilyen kvalitású emberrel találkozzon.

- És az egri közönség megérett már arra, hogy rendszeresen Zsótért nézzen? Mert idén Szegeden a helyi botrányt a Zsótér rendezte Lear király jelentette, miközben nem különösebben provokatív előadásról van szó.

- Megéltünk már mindenféle botrányokat. Azt gondolom, hogy a nézők jelentős része felfogja, hogy mit csinálunk, milyen irányba haladunk, tehát van egyfajta elfogadottságunk. Nem hiszem, hogy Sándor meg fogja rendíteni őket. Egyszerűen meg kell majd érteniük azt, hogy mi miért történik a színpadon.

- Azért a közönségnek kell már valahol tartania, hogy Zsótér előadásait élvezni tudja, sőt még akár azt is mondja, hogy színházi értelemben fontos dolog történt Eger városában.

- Lehet, hogy most történik.

 

Részlet egy hosszabb cikkből, mely teljes terjedelemben az Ellenfény 2008/6. számában olvasható, mely jelenleg is kapható az elárusító helyeken. Ezek listája a Terjesztés, előfizetés menűpontban olvasható.