Kapcsolattérkép

Az estét Fehér Ferenc Brothers című koreográfiája nyitotta. A tőle megszokott zsigerekig hatoló intenzitás helyett most a könnyed játékosság vált az előadás összetartó erejévé. A közönség négy férfi kisfiús versengését kísérhette figyelemmel több „versenyszámon” keresztül. Először egy lelassított, de erőteljes mozdulatokkal kivitelezett futóversenyt láthattunk, majd egy „váltott-fejes” kezes-lábas focimeccs következett, ami után természetesen nem maradhatott el az öltözőbeli muszkliméregetés sem. De persze volt itt még úszóverseny, bokszmérkőzés, vívás és „banánlövészet” is. Az erőfitogtatás módozatainak széles skáláját bejáró jeleneteket az akciófilmek és a számítógépes játékok csihi-puhi hangeffektjei és jellegzetes verekedős mozdulatai kísérték. A vetélkedés azonban tét nélkül zajlott, nem kezdte ki az időről időre közös fotóra összeálló fiúkat összekovácsoló csapatszellemet. Komolyság és játékosság, irónia és önirónia eme sajátos elegyében, ötletesen kivitelezett formában, árnyalt képet kaphattunk a fivéreket és barátokat összekötő viszonyokról.

A humoros kezdésnek az időjárásban viharos, a programban pedig „ködös” folytatása lett. A Közép-Európa Táncszínház és a Gangaray Dance Company közös produkciója, az ArTeRrOr ugyanis füstös, sejtelmesen megvilágított színpadképével és különös hangzásvilágával, teljesen más atmoszférát teremtett és új oldalról közelítette meg a különböző közösségekben munkáló kapcsolatokat. Hámor József és Maday Tímea Kinga három egységre bontható, de szorosan egymásba fonódó koreográfiája három különböző típusát mutatta be ezeknek a viszonyoknak. A két koreográfus első, az előadással azonos címet viselő duettje férfi és nő lassú egymásra találását jelenítette meg. Az egész produkciót tekintve ez az egység akár a „múzsa segítségül hívásaként” is funkcionálhat, hiszen a benne felcsillanó líraiságot az ezt követő Ocean’s five című Maday-darab dinamikus „seregszemléje” követte, amely már a férfias játékok terepe volt. Az egymással kötekedő, olykor azonban egyetlen pulzáló mozgású emberkupaccá összeálló öt férfi között egyfajta dominancia-harc bontakozott ki. A keleti harcművészetekre jellemző koncentráltsággal átitatott közösségi eposzt Hámor József Ocean’s Six +1 című koreográfiája zárta le, amely egy férfiakból és nőkből álló csapat dinamikusan változó képét mutatta. Az előadás önállóan is megélő részeit az emberi test belső ritmusának és a zene ritmusának tökéletes összhangjából áradó elemi energia valamint az alkotók által kifejlesztett „aikido-partnering” technika mindhárom egységben visszaköszönő elemei kapcsolták össze.

Hosszabb szünet után az est zárásaként a kitartó nézők a SÉD színháztermében egy kétsoros, a színpadra felállított nézőtéren a Mándy Ildikó Társulat Ő és Ő című előadása keretében, egy belsőséges hangulatú nyáresti piknik részesei lehettek, ahol ismét a humor került előtérbe. Férfi és nő kapcsolatáról ezúttal minden pátosztól mentes, hétköznapi testhelyzetekből és gesztusokból kibomló mozdulatsorok meséltek. A hosszabb-rövidebb, a nézők bevonását célzó és a közvetlenséget tovább fokozó, cseverészős szünetekben a fiú (Dózsa Ákos) a lány (Hucker Kata) unszolására kitartóan kínálgatott minket borral, sajttal és olívabogyóval, sőt dalszövegek kiosztásával még az éneklésre is rá akarta venni a közönséget.

Az általuk megformált karakterek sztereotip elemeket is felhasználva egy álmodozó, öntörvényű nő és egy passzívabb, szinte már a nemtörődömségig laza férfi életszagú szerelmét vitték színre. A humoros kiszólásokkal nézők és előadók között folyamatosan fenntartott kapcsolat valamint a történetben rejlő hétköznapi romantika kétség kívül megteremtette az inspiráció gyanánt a műsorfüzetben szereplő Karinthy idézet („… a nő nem csábító és a férfi nem csábított … nem nap és hold, hanem ikercsilllagok, egymás körül keringve csábító és csábított mindkettő.”) hangulatát.

Összességében egy igazán mozgalmas és izgalmas napot tudhatunk magunk mögött, amely az egyszerűség, a kísérletezés és a játékosság jegyében telt; felemelő és szórakoztató pillanatokkal egyaránt gazdagítva a kortárs táncot reprezentáló fesztivál sokszínű palettáját.